Scroll To Top

„Jaj annak a népnek,
amelynek történelmét az ellenségei írják!”
(Seneca)

Kortrijki csata (1302.) – Flamand nemzeti ünnep

Évfordulók, Kalendárium 2013. júl. 11.

1302. Áldás (július) hava 11.-e : Kortrijki csata – franciásan Courtrai csata

Az Aranysarkantyús Csata (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d’or) néven is ismert ütközetet 1302. Áldás (július) hava 11.-én vívták a flandriai Kortrijk (franciául: Courtrai) városa közelében.

Az Aranysarkantyús csata ábrázolása a 14. sz. elején keletkezett “Grandes Chroniques de France”-ból.

A csata során a főként gyalogos katonákból álló flamand sereg korábban példa nélküli, súlyos vereséget mért IV. Fülöp francia király lovagseregére. Az elesett lovagoktól zsákmányolt, aranyozott sarkantyúktól ered a csata flamand-holland elnevezése, francia nyelvterületen a Courtrai-i csata néven ismerik e francos büszkeségre okot nemigen adó ütközetet.

Becslések szerint mintegy 75 főnemes, ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák összesen 20.000 főre becsülték a francia veszteségeket.

A csata emléke a franci-flamand autópálya mellet is látható és olvasható.

A csata múzeuma a flamandok büszkesége és zarándokhelye.
11 juli als symbolische datum voor Vlaanderen.


http://www.kortrijk.be/1302

Áldás (július) hava 11.-e Flamand Nemzeti Ünnepnap (hollandul: Feestdag van Vlaanderen), az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.

A flamand oroszlán – Flandria zászlaján

A belga flamand közösség (Csonka-Flandria) minden év július 11-én tartja hivatalos ünnepnapját a Kortrijki csata emlékére. Bizonyára a francia megszállás alatt élő nyugat-flamandok (pl. Duinkerke környékén) is ekkor tartanák ünnepüket, ha tehetnék…


A „Francia Flandria” (franciául: La Flandre françaisehollandul: Frans-Vlaanderen) néven ismert terület a Nord-Pas de Calais régióban található. (Ez valami olyas képtelenség, mint a „rác Magyarország” magyar Délvidék helyett, vagy az „oláh Erdély” dákóromán alapokon…) A francia uralom alatt lassan teljesen elfranciásodó Nyugat-Flandrát a Lys folyó szeli keresztül. A folyótól északra Westhoek , attól délre Lille (helyesebben, flamandul Rijsel) található.

Hogy milyen ütemben tűnik el a francia megszállás alatt a flamand nyelv, arra példa lehet  a flamand eredetű Dűnegyháza (Sz.), más néven Dűnetemplom, flamandul Duinkerke népesség, ill anyanyelvi változása az elmúlt száz év során…

Duinkerke(n) (flamandul[ˈdyŋkarkə] ( listen), hollandul: [ˈdœynkɛrkə(n)] ( listen); (franciául: Dunkerque, pronounced: [dœ̃kɛʁk]; angolul pedig: Dunkirk) – A fenti terképeken a barnulás az elfranciásodást (elfranciásítást) jelöli…

A „Dűnegyházi vész”, vagy ahogy tömörebben, de franciálkodva emlegetik „Dunkerque” méltán nemzeti szégyene a franciáknak! A megszállt és elfranciásított (flamand) németalföldi város, ahol a németek tengerbe söpörték a francia sereget 1940 Ígéret havában (májusban) néhány nap alatt…

Sz.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)