Scroll To Top

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll !

A II. világháború civil áldozataira emlékeztek

Évfordulók 2013. febr. 12.

Minden közéleti szereplőnek, minden politikusnak, minden tanárnak és mindenkinek, akire emberi életeket bíztak, figyelmeztetnie kell a XX. század borzalmaira, a háborúkra, hogy azok ne történhessenek meg még egyszer – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden a budapesti Farkasréti temetőben, ahol a II. világháború civil áldozataira emlékeztek.

Lázár János arról beszélt, hogy a budai és a pesti polgárok a XX. században két alkalommal is megtapasztalták, mit jelent háborút veszíteni, „mit jelent civilként, polgári áldozatként részesévé válni a történelemnek”.
Felidézte, 1945 februárjában semmi nem maradt abból a Budapestből, amelyet polgárai évszázadokon keresztül közösen építettek, és a túlélőknek – a hozzátartozók elvesztésén túl – szenvedés volt látni azt is, hogyan vált a város is a bombázások, az ostrom áldozatává.
Szavai szerint a ma élő fiataloknak nehéz megérteniük, Magyarország hogyan keveredett a II. világháborúba. „A bécsi döntés nélkül nehéz megérteni a háborút, Trianon nélkül nehéz megérteni a bécsi döntést, Trianont nehéz megérteni a párizsi béke-döntések nélkül, Párizst nehéz megérteni az I. világháború kitörése nélkül, az I. világháborút pedig nehéz megérteni saját, 1848 utáni történelmünk megértése nélkül” – sorolta az egymással összefüggő, egymásra hatással lévő történelmi eseményeket.
Közölte, a kormány azért támogatja kiemelten a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság munkáját, hogy a fiatalok számára megteremtse az emlékezés lehetőségét. Jelezte: az új oktatási-nevelési programokban a főhajtás, az áldozatok előtti tisztelet külön figyelmet fog kapni.
Szerinte az emlékezésre azért is szükség van, hogy a háborúk borzalmainak megtapasztalása nélkül felnőtt generációkból se vesszen ki az értelmetlen pusztítás következményeitől való félelem.
Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke is arról beszélt, emlékezni kell azokra a kisgyerekekre, nőkre és idősekre, akik véletlen áldozatokként „semmiről nem tehetnek, semminek nem voltak részesei”, s akikkel az ostrom idején a lakóházakra dobott bombák végeztek.
A megemlékezésen virágot helyezett el a polgári áldozatok sírjánál mások mellett Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkar főnöke, Darák Péter a Kúria elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója, Antall Józsefné a miniszterelnök özvegye és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)