Első ízben rendeznek bivalyfesztivált szombaton a mórahalmi Nagyszéksós-tónál lévő bivalyrezervátumnál; a rendezvény látogatói megismerhetik az egykor igen elterjedt igavonó életmódját, szokásait, és bivalygulyást és bivalypörköltet is kóstolhatnak – közölte Duka Félix, a rendezvény szervezője az MTI-vel.

A bivalyrezervátumba 2008 nyarán telepítettek 45 fiatal bivalyt, azzal a céllal, hogy természetes módon állítsák helyre a terület ökológiai egyensúlyát. A természetvédelmi területen található tavat és környékét az elmúlt hatvan esztendőben benőtte a nád. Az állatok viszont kitaposták a nádat, a fiatalabb hajtásokat pedig lelegelték, így ma már szabad vízfelület, a parton pedig rövidfüvű legelő fogadja a látogatókat. A százhektáros területen csupán egy sávban hagyták meg a nádast, ott számtalan ritka madár fészkel.
A szombaton a látogatók megfigyelhetik a bivalyok viselkedését, szokásait. Lesz állatsimogató is, ahol a Kárpát-medencében őshonos háziállatok kicsinyeivel találkozhatnak a gyerekek. Bivalyborjút ugyan nem lehet simogatni – az újszülöttek testtömege is meghaladja a 20-25 kilót, s anyjuk rendkívül óvja őket -, de az érdeklődők távolabbról a fiatal állatokat is megszemlélhetik.
A fesztivál vendégeit koncertek, vidám színházi produkciók várják, a gyerekeknek kézműves-foglalkozásokat szerveznek, az idősebbek szekértoló és leánycipelő versenyen, rodeóbikán vagy patkódobásban tehetik próbára ügyességüket, az asszonyok pedig sodrófahajításban mérhetik össze erejüket.
    A rendezvény alkalmából négy bivalyt vágnak le. A hús egy részéből egy óriásbográcsban bivalygulyás lesz, félszáz apróbb főzőalkalmatosságban pedig bivalypörköltet készíthetnek a gasztronómiai vetélkedőre benevezett csapatok.
A bivaly sötét vörösesbarna, durva rostú húsa ugyan kevésbé porhanyós, sokak szerint azonban ízletesebb, mint a marháé – mondta Duka Félix.

   Magyarországon a XVI. század óta tenyésztenek bivalyokat, 1911-ben még 155 ezres állomány élt az ország akkori területén, huszonöt évvel később már csak hétezer példányt számláltak meg. Napjainkban néhány százra tehető a magyarországi állomány, többségük a nemzeti parkokban él.
A bivaly négy-ötéves korára fejlődik ki teljesen, a felnőtt állat marmagassága 150-180 centiméter, súlya 400-800 kilogramm, átlagosan húsz-huszonöt évig él.

(MTI)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...