Ó mennyi olcsó, hitvány és hazugKomédiás tolong a fórumon ma,Fölöttük a Művészet égi tornyaS alatta szennyes vásár zaja zug. Be sok ripacs álcázza most magátHős hódítónak és híres művésznek,Nérók ezek, hóhérok és pecérek,Rossz histriók, kik megcsalják a mát ! De vannak és köztük te s jönni fognak,Kik karneválján a mohó.
Böngészés: Versös Szöged
Juhász Gyula Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án. Maga is úgy vallotta : Április az Ő hónapja ! Ajánlott szavalnivaló : Április bolondja JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL ! Több, mint két évtizede, egy negyedszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának!.
JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! Több, mint két évtizede, egy nagyadszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának! De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se pénze ! Mi marad hát ?! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne.
Az erdő, melyben égettétek őketDárdás polgárok, már régen kivágva,Egy-két nagyon magányos, nagyon árvaNyárfa kesergi még a tűnt időket. És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,Rég por és hamu már, elegy a földdel,Mely tavaszonta frissen újra zöldelÉs édes álmot ád a vándoroknak.
November Nem is búcsuzott, elment szótalan, Az ifjuságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt.
Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban : Husvéti stanzák Húsvétra Köszöntelek, te váltig.
SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt… Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek! Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.A. .
A láva lenn forrong az éjben,Komor sötéten kavarog,Világ kohója rejti mélyen,Nem látják csillogó napok. De forr, de küzd, de várja sorsát,De tisztul és szent tűzben ég,Fölötte kék derűs mennyországS egyszer felküldi a setét! Mert küldetése, hogy kijőjjönA fényre, hegyre, égbe fel,Áradjon a nagy, dús tetőkön,Míg a föld méhe énekel.
A vírushiszti miatt idén „elfelejtett” Ádvent 100 éve még meghitt volt… A spanyol nátha – az emberiség valahavolt leghalálosabb járványa – tombolása ellenére is…Emlékezzünk hát ! Merengjünk el Őseink Hitén !Éppen ma kerek 100 esztendeje jelent meg Juhász Gyula szép költeménye: Rorate A kéklő félhomálybanAz örökmécs ragyog,Mosolygón álmodoznakA barokk angyalok.. .
November Nem is búcsuzott, elment szótalan, Az ifjuságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt.
Tavasz ez is, tavasz.Az égen szőke fény ég,A földön barna hantok,A nőkön lenge illat,A fákon szürke barkák.Tavasz ez is, tavasz.Valami mégis elmentÉs nem jön vissza többé,Valami mégis elszálltÉs soha nem találom,Valami mégis elmúltÉs nem tudom a sírját …Egy húr a hegedűmön,Boldogan bánatos hang,Elpattant.De az ég még azúros,De a föld ibolyás. .
A mai forró nyarak nyomán lassabban köszöntenek be az őszök is… (Régi szeptemberek októberben aranylanak elő… Ez is az éghajlatváltozás.) Először a kőrisek sárgulnak, majd barnulnak, majd az ostorfák és végül a többi is aranyra vált… Idén volt éppen száz esztendős Juhász Gyula szép költeménye, a Szeptember aranya: Itt írta. .