Nehezen ért(elmez)hető, hogy 30 évvel a Vörös Terror bukása után még mindig annak karneválját ünnepeltetik a magyarral! Mi meg dajdajozva tűrjük?! Sőt még igen jó képet is vágva hozzá ünnepelgetjük … A Föltámadási Körmenetben nem tolong a magyar. De a legolcsóbb virsli és sör kommunista ünnepén minden polgárnak ott a helye! Részegen… Mi.
Böngészés: Roncs-Magyarország
Igen! Folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy.
A mai nap a Doni Vész, így az emlékezés napja! Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra… a magtalanul elveszett Magyar Fiakra emlékezünk… Nekünk, magyaroknak csak ennyi maradt a lelkileg is kifosztott csonkországunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk! Ebben rejlik a jövendőbeli győzelmünk, Magyar Föltámadásunk minden reménye.
A Tűz 1918 december 21.-ei számában jelent meg Juhász Gyula ezen 100 éve elhallgatott, megindítóan őszinte írása a hitvány Európa, a Nyugat kettős mércéje, de leginkább méltatlan hallgatása és Magyarország kifosztása, Erdély oláh megszállása avagy aljas cserbenhagyatásunk ellen : Mikor Belgiumot sáros német csizmák legázolták és meggyalázták szűz szépségét e. .
Népek zuhanása a Szent Korona Országából egy intoleráns és kirekesztő nemzetállamba … avagy Lehet-e december 1. a „modern Románia” születésnapja? Holnap lesz a magyarországi románok Gyulafehérváron megtartott Nemzetgyűlése Nyilatkozatának századik évfordulója.
Erdély oláh megszállásának 100. évfordulóján érdemes elgondolkodni rajta, hogyan intett Petőfink 172 esztendővel ezelőtt, azaz már 72 esztendővel az oláh országrablás előtt… Petőfi Sándor: Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában Barangol és zúg, zúg az őszi szél.
Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Fölvidék… Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német, és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.
A Székely Himnusz is Szegeden született! Ha nem is szögedi, de bizony szegedi. Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamát Mihalik Kálmán.
Dankó Pista 160. szülinapján érdemes szót ejteni a magyar muzsikáról… zenéről, dalról és nótáról is.
Gulyás László: A trianoni békediktátum rövid története (Mindenki Akadémiája). .