Scroll To Top

Böngészés: Kalendárium

Juhász Gyula – A madár fiaihoz

A Tűz 1918 december 21.-ei számában jelent meg Juhász Gyula ezen 100 éve elhallgatott, megindítóan őszinte írása a hitvány Európa, a Nyugat kettős mércéje, de leginkább méltatlan hallgatása és Magyarország kifosztása, Erdély oláh megszállása avagy aljas cserbenhagyatásunk ellen : Mikor Belgiumot sáros német csizmák legázolták és meggyalázták szűz szépségét e. .

Dugonics

A jó öreg nyájas tekintetévelMa nyugtalan néz el Szőreg felett,Örök magyar virrasztó, józan, éber,Ma fázva látja e magyar telet ! Szivéhez még erősebb illetésselSzorítja most Etelkát Dugonics,Ez az a könyv, melytől ujjongva éledtA tetszhalott magyarság akkor is ! Ébredj magyar : e néma érc dalolja,Mozdulj, te föld, mert a magyar. .

Szép öregasszony. Tiszta és szelid.

Petőfi Sándor: Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában Barangol és zúg, zúg az őszi szél. Csörögnek a fák száraz lombjai, Mint rab kezén a megrázott bilincs.

1950-ben – 68 esztendővel ezelőtt Kína megkezdte Tibet megszállását… Tibet határai száműzött csoportok szerint. Tibet Kína szerint.

Petőfi Sándor – Élet vagy Halál!

A Szabadság szívbemarkoló költeményét ajánlom minden magyar figyelmébe ma a születése napján: Petőfi Sándor – Élet vagy Halál! – idézi Kállai Ferenc Erdőd, 1848. szeptember 30.

A Székely Himnusz emlékezetére – Mihalik Kálmán halálának 96. évfordulóján

A Székely Himnusz is Szegeden született! Ha nem is szögedi, de bizony szegedi. Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamát Mihalik Kálmán.

Juhász Gyula – Magyar nyár 1918

Pipacsot éget a kövér határraA lángoló magyar nyár tűzvarázsa. A Tisza szinte forr, mint néma katlan,Mit izzó part ölelget lankadatlan.

Dugonics András halálának 200. évfordulóján érdemes elmerengnünk szellemi örökségén… Érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte szülővárosunkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma? Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia, 1788-tól a Budai Egyetem első rektora.

EPILOGUS Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon’… Legfölebb ha omnibuszon.

Magyar Héten a magyar cigánynak Hadd hódoljon a magyar dalos, Hadd maradjon emléked szívünkben Könnyharmatos, virágillatos. Húzd rá cigány, te örök, te áldott, Virulj mindig, dicső nótafa, Halhatatlan híred ragyogását Be ne födje feledés hava! Zengj nekünk a vásárhelyi térről, Dorozsmai malomról dalolj, A szegedi boszorkány varázslat Szálljon reánk a.

A Vörös Báró halála napján…

1918 Szelek (április) hava 21.-én lelőtték a levegő legnagyobb lovagját… Manfred von Richthofen, a Vörös Báró 25 évesen 80 légi győzelemmel, példátlan lovagiasságával a Nagy Háború legnagyobb légi ásza volt… Miként tehetségében úgy az ellenfeleit fölülmúló erkölcsiségében is Vezérlő Csillaga volt a sötét esztendőknek… Neki tisztelgünk ma, Rá emlékezünk ma. .