A Magyar Kultúra Napján – Vajon, hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Szavaljuk e napon büszkén gyermekeinkkel, unokáinkkal ! Idén 196 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére. Kölcsey Ferenc (1790–1838) – Anton.
Böngészés: Évfordulók
A mai nap a Doni Vész, így az emlékezés napja! Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra… a magtalanul elveszett Magyar Fiakra emlékezünk… Nekünk, magyaroknak csak ennyi maradt a lelkileg is kifosztott csonkországunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk! Ebben rejlik a jövendőbeli győzelmünk, Magyar Föltámadásunk minden reménye.
Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő óévre való visszatekintésűl … 187 éve írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját : Huszt vára – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni, velük együttszavalni is érdemes: HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.. .
A jó öreg nyájas tekintetévelMa nyugtalan néz el Szőreg felett,Örök magyar virrasztó, józan, éber,Ma fázva látja e magyar telet ! Szivéhez még erősebb illetésselSzorítja most Etelkát Dugonics,Ez az a könyv, melytől ujjongva éledtA tetszhalott magyarság akkor is ! Ébredj magyar : e néma érc dalolja,Mozdulj, te föld, mert a magyar. .
A Tűz 1918 december 21.-ei számában jelent meg Juhász Gyula ezen 100 éve elhallgatott, megindítóan őszinte írása a hitvány Európa, a Nyugat kettős mércéje, de leginkább méltatlan hallgatása és Magyarország kifosztása, Erdély oláh megszállása avagy aljas cserbenhagyatásunk ellen : Mikor Belgiumot sáros német csizmák legázolták és meggyalázták szűz szépségét e. .
Népek zuhanása a Szent Korona Országából egy intoleráns és kirekesztő nemzetállamba … avagy Lehet-e december 1. a „modern Románia” születésnapja? Holnap lesz a magyarországi románok Gyulafehérváron megtartott Nemzetgyűlése Nyilatkozatának századik évfordulója.
Erdély oláh megszállásának 100. évfordulóján érdemes elgondolkodni rajta, hogyan intett Petőfink 172 esztendővel ezelőtt, azaz már 72 esztendővel az oláh országrablás előtt… Petőfi Sándor: Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában Barangol és zúg, zúg az őszi szél.
Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Fölvidék… Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német, és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.
A böngészője nem támogatja a hanglejátszást. Kérem frissítse böngészőjét! A 100 esztendős Magyar Kártya – a Kossuth Rádió műsorán okt 20.-án.
1950-ben – 68 esztendővel ezelőtt Kína megkezdte Tibet megszállását… Tibet határai száműzött csoportok szerint. Tibet Kína szerint.
Éppen 100 éve született e költemény! Olvassunk hát Juhász Gyulánk sorait méltó kegyelettel: Vértanúink A föld alól, a magyar föld alól A vértanúk szent lelke földalol: E nagy napon, hol emlék s béke leng, A bús bitókra hittel nézzetek! Hittel, reménnyel, mert most kél a nap, Minden napoknál szebb és. .
A Szabadság szívbemarkoló költeményét ajánlom minden magyar figyelmébe ma a születése napján: Petőfi Sándor – Élet vagy Halál! – idézi Kállai Ferenc Erdőd, 1848. szeptember 30.