Regös az udvarban Szabad-e regölni ?Régi rónák, messzi pusztákBoldogságos mélabúját,Érzitek-e még a vágyat,Újra látni Vén Hazánkat ? Szabad-e regölni ?Érzitek-e még a vágyat,Mely a szabad, ősi sátrakÁlmait áhítja vissza…Ki a Volga vizét issza ! Szabad-e regölni ?Hold ha feljő, Nap ha támad,Érzitek-e még a vágyat,Leborulni, le a Földre,Az Anyára, az. .
Böngészés: A nap verse
Ad Marcum Aurelium ( Juhász Gyula, Nyugat, 1921 október 16. ) E szőke bús magyar víz hajlatánál,Hol én ma holdvilágnál messze nézek,Mélázott árván ama régi császárÉs meditált felőled, távol Élet.
Ének Kupa vezérről Tar Zerind fiát énekelem én,Ki maga volt az utolsó remény. A régi napnak végső fénye volt,A Bakony árnyán örök éjbe holt.
1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta… Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett..
A nikápolyi csata 1396. szeptember 25.-én vagy 28.-án az egyesült magyar–francia–havasalföldi és egyéb csapatokból álló keresztes had összecsapása az Oszmán Birodalom török–rác seregével. A csatában Magyarország és az Oszmán Birodalom uralkodóinak, Luxemburgi Zsigmondnak és I. Bajazid szultánnak haderői ütköztek meg, és ez utóbbi győzött.
Az Őszi nap az 1906-ban a Képek könyve (Das Buch der Bilder) kötetében jelent meg… Éppen 115 esztendeje… Herbsttag Herr: es ist Zeit. Der Sommer war sehr gross.Leg deinen Schatten auf die Sonnenuhren,und auf den Fluren lass die Winde los. Befiehl den letzten Früchten voll zu sein;gib ihnen noch zwei südlichere.
Meleg szeptemberünk hűvösödő éjein ajánlott költemény… Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,Elmúlt epedve nyaram,A hold bőség-szarujábanSzeptember aranya van. Ez a nyár volt a legszebb,Mert legszomorúbb nekem.Elmúlt.
A Székely Hymnus Szegeden született !De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Hymnus zeneszerzője…Mihalik Kálmán anyai ágon csiki székely, atyai ágon meg kassai polgár volt. Minden magyar kegyelettel emlékezik ma az oláhok üldözöttjére, a „kül-magyarra”, aki a csonkországba menekült Trianon terrora elől… 1922-ben, mindössze eggyetlen esztendővel a Hymnus születése után.
Ma van a Magyar nyár szülinapja… Hajdan tanulandó alapvers volt iskolámban… a mai gyerekek meg már nem is ösmerik !Ma a vírusterror mammóni uzsorásai ( száz here pimasz ) izzítják túl a kedélyeket… Így a Magyar nyár ma is nagyon időszerű !!!Tegyünk róla, hogy gyermekeink is velünk együtt szavalják :. .
Egyre népszerűbb Emese nevünkről-nevünkből érdemes többet is merítenünk a neve napján… Helbing Ferenc (1870 – 1959): Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera) Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek éjén,Hulló csillag fénye mellettÁlmodott Don vize mellett. Szépanyánk volt, sorsok anyja,Álmodott föl-fölriadva,Megborzongott babonázva,Ázsiai.
Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. Költőként, íróként, műfordítóként is megmutatkozott, hogy Ő a modern magyar irodalom világirodalmi rangú alkotója. Rendkívül széleskörű műveltségét az atyai házban alapozta meg, ahol a földbirtokos-katonatiszt vendégeként a helyi értelmiség gyakran megfordult… irodalmi szenvedélyét Csöngén, a falu lelkészének könyvtárában élte meg… A gyermekversek terén is maradandót.
Néha megcsap, mint napkeleti illat,Fűszeres, álmos, valami vad mámor,Ősi szavaknak mély zsongása ringatÉs elcsal innen, e fonnyadt világból. Néha elfog valami mély honvágyAz ős pusztára, amit cserben hagytunkS szívembe tündökölnek égi rónákVén csillagai s megállok alattuk.