A vírushiszti enyhültén érdemes megemlékeznünk régi nagy járványainkról…
Különösen a koronavírus indi változatának érkeztekor emlékezzünk hát meg az indi baciról, a korábbi századok valóban koronás tömeggyilkosáról…

1831 Mag (október) hava 3.-án a Magyar Királyság területén föloldották a kolerazárlatot.

Az eurázsiai kontinensen dühöngő betegség Hazánkból továbbvonult a pusztítatlan végek felé.

A kolera jellegzetes vízjárvány. A kolerakiflince (Vibrio cholerae) baktérium okozta kór főleg szennyvízzel és az azzal szennyezett nyers élelmiszerek révén terjed.

A kolera súlyos hasmenéssel meg hányással is jár, és gyors kiszáradáshoz vezet. A megrögzött borıvás – a (fertőzött) kútvízıvással szemben – a szesztartalom miatt is bızonyosan hatékonyan véd ellene. Nyomorú tanúságul a bornemıssza Kazinczy Ferenc is ennek a kolera járványnak az áldozata lett.

Az 1831. évben az országos kolerajárvány Zemplén megyében is kitört, amelynek augusztus 23.-án Kazinczy Ferencz is áldozata lett. Széphalmi kúriájának kertjében temették el.

A Magyar Tudományos Akadémia 1832-es közgyűlésén József nádor jelenlétében Kölcsey Ferenc mondott fölötte emlékbeszédet…

A túlélő borısszák emlékére megemlítendő, hogy még az 1863-as nagy kolerajárványról is azt írja Bitó János halász-önéletrajzírónk, hogy „a kolera ellen egyéb orvossága nem volt a szegény embernek – mint éppen csak a vörösbor”.

Európa sorsát végül az 1830-ban kirobbanó lengyel fölkelés pecsételte meg, ekkor ugyanis I. Miklós cár (ur. 1825–1855) ázsiai hadtesteket is bevetett a lázadók ellen.

A messzi földről érkező katonákkal együtt a kolera is átszelte a végtelen szittyagyepűket (utóbb orosz sztyeppét), így 1830 végén Lengyelországban is járvány tört ki. 

Az ázsiai (vagy indiai) kolera pusztításait már Kr. e. 400-ban is följegyezték. A betegség legtöbbször India északi részein pusztított – leginkább a száraz évszakban októbertől májusig. A kolera az indiai szubkontinensről származik. A fertőzött terület a szárazföldi utak és a Gangesz mentén kezdett növekedni. Indiából 1829-ben jött át először Európába. Oroszországban is megjelent a betegség, és egy másik úton Perzsián át a Kaszpi-tenger vidékén. 1830-ban Moszkva, 1831-ben egész Oroszország és Svédország fertőzött, majd augusztusban Bécs, Berlin, végül Magyarország és Anglia került sorra…

Az 1831 nyarának eleje óta pusztító járvány a 19. század legsúlyosabb népesedéscsökkenését hozta el a Kárpát-medencében. A fertőzött területek jobbágyságát pedig lázadásra késztette.

A kolera megjelenésével egy időben pánik lett úrrá a Felvidék zömmel szláv (ruszin és szlovák) jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi oláhokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve fölerősödtek a gyilkos járvány hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a polgárok között 1831 július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a népharag, a „puskaporos hordó” végül a Fölvidéken robbant, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna…

Az első zavargások bár Budán és Pesten robbantak ki július 17.-én, de ezeket a karhatalom még aznap leverte. Végül a hónap végén kezdődött maga a fölkelés, és augusztus első három hetében három hullámban terjedt el Sáros, Zemplén, Szepes,valamint Gömör és Kis-Hont, valamint Abaúj vármegye szegényparasztsága és paraszti sorban élő kisnemessége körében. A becslések szerint mintegy 45 000 lázadó támadta meg az egészségügyi biztosokat, a vármegyei hivatalnokokat és a földesurakat. Számos kúriát és kastélyt rohantak le és dúltak fel. (A halálos áldozatok pontos száma nem ismert.) 

A megtorlás nem sokat váratott magára: a teljhatalmú királyi biztossá kinevezett Eötvös Ignác sárosi főispán vezetése alatt a sárosi nemesi felkeléssel megerősített hadsereg 52 századnyi katonaság bevetésével augusztus végére fölszámolta a fölkelést.

A novemberben felfüggesztett statárium időszaka alatt 119 felkelőt végeztek ki. Ezt követően még közel négyezer lázadót börtönöztek be vagy sújtottak testi fenyítéssel. A határozott és gyors föllépés a többi vidék paraszti mozgolódását is elcsitította. Az őszre elcsendesedtek fölkelés nyomán a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke.

Jókai Mór Szomorú napok (1848-1856) című romantikus regénye teljes egészében a kolerafelkelésről szól. Tesz néhány utalást arra, hogy egyes nemesurak keménykezűsége is szerepet játszott a népharag kitörésében, de a felkelés okát elsősorban a paraszti lakosság tanulatlanságában és hiszékenységében, illetve az azt kihasználó pánszláv „izgatók” tevékenységében látja. És mégis mozog a föld! (1872) című regényének Correctura fejezetében szó esik a zemplémi, abaúji „pórlázadásról”, illetve arról is, hogy a kolerajárvány miatt csak Barkó Pál volt Jenőy Kálmánnal a krónikások 12 évvel korábban Pestre megbeszélt találkozóján.

A kolerafelkelés komoly hatást gyakorolt az ifjú reformpárti politikusokra – köztük Kossuth Lajosra – is, mert megtapasztalhatták, hogy az elégedetlen jobbágyi tömegek ereje milyen komoly veszélyt jelenthet a fölsőbb osztályokra… 

Az igen kétes értékű belviszályhős, Dózsa Györgyről bizony sikerült minden magyar városban és faluban utcákat elnevezni ! A parasztlázadását éltette a kommunizmus fél évszázadon át. Az országot romba döntő Dózsa parasztfölkelésének emléke az antimagyar komcsik örökén máig mindenütt ott van. (Amíg Igazi Magyar Hőseink, pl. a Szabácsot holtig védő Logodi Simon és Torma András meg sehol !!!)
De a koleralázadásra egyetlen köztérnevünk sem emlékeztet !

Intő tanulság lehet a koleralázadás minden kormánynak és ördögi világkormánynak a korábbi és a tervezett lezárások terrorát újra átgondolni !

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...