Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Csürhecsődület miatt tilos a fürdőzés Szegeden

Szegeden az import csürhe csődülete miatt tilos a fürdőzés a Tiszán. Megint!

A Városban a Tisza egész szakaszán a vízben megmártózni is tilos!

Bár őseink bizonyára azért költöztek ide, a Tisza mellé, hogy élvezzék a folyó adta javakat, a vizet, most a legnagyobb nyármelegben mi ezt nem tehetjük, nem úszhatunk a Tiszánkban, hiszen az idegen csürhe – és persze néhány gyüttmönt szocimbora busás haszna – miatt megint a Város polgárait korlátozzák. Csak hogy érthetőbb legyen: a jutalékot a főszocik, vagy futoncaik naponta Nokiás méretű dobozban veszik át. A bosszúságot meg mi nyeljük.

Az egyetlen Tisza-parti fürdőhely – az utolsó tiszai porond – a Partfürdő mellé csődíti a szoci-mutyi város ve(s)ze(j)tés az őrjöngő kábszereseket és közpénzen kitartott hivatásos korhelyeket minden évben. A Partfürdőt pedig a Város polgárai számára lezárják.

No persze a „feszt-igyál”-juk alatt nem úszhatnak a Tiszában a kábszeresek és a részegek sem, hiszen kábszeresek és részegek. Erre az őrök gondosan ügyelnek. A parton főni kötelező! Még a jobb sorsra érdemes józan(abb) látogatóknak is.

Szégyen és megszégyenítés ez a „fesztigyál” ebben a formában mind a Városnak, mind a résztvevőknek. Legalább 50 ezer ember (a szegediek) nyugalmát dúlja föl ez a méltatlan rendezvény egy egész hétre Szegeden.

Bár a beszabadultak elférnének bárhol másutt a Város környékén, például Baktóban, vagy Szőregen, de akár a Sziksóson is, távol a számukra taszító kultúrövezettől (ahogy ezt olasz városok például évtizedek óta sikerrel megoldják), azért itt mégis a Város szívébe zsúfolják őket. Akadnak persze kultúrember számára is élvezhető műsorok is elvétve, de nem ez a jellemző. A fennen hirdetett „szipósok” (Junkies) együttes pl. bizonyára nem a hazafias népnevelést, de még csak nem is a jogkövető europer polgárok szaporítását szolgálja. De hát nem is ez a cél!
Züllesztés, profit, hatalom. Ez tartja a szoci-mutyi bandát nyeregben. (Frankfurti iskola…)

Lehetne bár igényes(ebb), magyarhoz méltóbb műsor is, de az nekik bizony már politikailag is „problémás” lenne. A magyar zene, nóta, táncház, kézműves foglalkozások, bármi népművelés, helyi magyar (netán bio) áruk, egészségös magyar előadások (mint pl. Zentán), esetleg egy „szegedi gondolat” oly félelmes lenne nekik, mint a szentölt víz. Ez a balvezetés nem a Város tősgyökereseinek, nem a magyaroknak próbál megfelelni. Szavazótáboruk, az agymosott világproletár „modern”-nek akar látszani, és mivel a világot nem ismeri, így a gyökértelenségbe vágyik.

Ez az idegenlelkű balvezetés a multikat toborzót barbárkádhoz épített sétáló utcát, nem a helyi árut kínáló jó öreg piachoz (míg a helyi, szögedi kiskereskedőket fojtotta meg). Ugyan miért viselkedne máshogy az egyenesen nekik profitoló züllesztő tömegtalálkozón?

A Vakok Intézeténél… a csürhecsődület második napján…

Persze, amíg élünk remélünk. M(i, akik m)agyarok vagyunk! Talán az új szervezők valamelyest javíthatnak a beltartalmon. Talán Szeged Városának idén nem kell annyira szégyenkeznie józanabb látogatói előtt… De a Tisza ettől még zárva marad a Város egész szakaszán…

Bár a Tiszán legalább két másik hely – a Sárga és a Lapos – is alkalmas lenne a fürdőzésre, de ott az egész évben tilos. Az utóbbin persze az „iszunk-hányunk-belefekszünk-szocimbiknek meg profitot termelünk” fesztivál alkalmából nem is kívánatos tartózkodni, mert nem csak a zaj szüremlik át. A Sárgán és a Laposon – üres kifogásokkal takarózva – ma nincs rá pénze (évi 2-3 millió Ft-ja) a balvezetésnek, hogy egy sor bólyát és egy vízőrt üzemeltessen… (A 60-70 ezermilliós költségvetésből.)

Összehasonlításul csak az elleisztingelt Ligetfürdő helyére ökrendett bunkerfürdőn évi félmilliárd Ft(!), azaz 500 milliós veszteséget termel! Még érthetőbben egy-egy új fedett uszoda árát pancsolja el évente – persze a mi közpénzünkből – az üvegzsebeire dolgozó bal-elit…

Rendesen egy ilyen városvesztő briganti banda már régen rács mögött ülne egyebek közt különösen nagy összegű hűtlen kezelésért…

A Város népe pedig tűri ezt a városvesztő – és életünket minden módon megnyomorító – gyüttmönt szoci vezér-csürhét a kárunkon, korlátozásainkon és bosszantásunkon tovább gazdagodni…

Talán teszi ezt azért, mert nincsen alternatíva sem. Az ellenzék egy meghatározó része is kollaboráns és jutalékért nekik játszik…

No nem zenél csak szavaz…

 

Dr. Sz. L.

Ajánlott oldalak:

Újszögedi Ligetfürdő (SZÚE) – A Klébelsberg Kunó alapította, Hajós Alfréd tervezte polgári fürdő helyén ma a neovörös mega-mutyi emlékműve áll…

Bővebben:
A Szögedi Úszó Egylet és a SZÚE sportuszoda története

Búcsú a kabinsortól (Délmagyar 2009.05.16. SZUE helyett Partfürdő: elindult a szegedi strandszezon (Délmagyar 2009.05.20.)

Fidesz: a Hunguestnek kedvez a társasági szerződés ( szegedma.hu 2008.07.22.)

– Fürdőfejlesztés: örvény a civilek alatt, városi csúszda (szegedma.hu 2008.07.02.)

– Az új fürdő harmonizál környezetével (Délmagyar 2008.06.02.)

– 4 évszakos víziváros épül Szegeden (Délmagyar 2008.05.28.)

– Zöld utat kapott az újszegedi élményfürdő terve (Délmagyar 2008.02.29.)

– A ligetfürdőért demonstráltak Újszegeden (Délmagyar 2007.12.10)

– Uszi szülinap 77 éves Szeged uszodája (2007.09.23.)

A Liget-fürdőért aggódnak (2007-09-19, Webradio)

77 éves a SZUE (2007-09-18, Webradio)

– Szeged Aqualand: annyit ér, amennyit hoz (Délmagyar 2007.09.20.)

Születésnapi dzsembori a SZUE-ban (2006-09-17, Webradio)

– Új fürdő épül Szegeden 6 milliárdból (Délmagyar 2007.09.04.)

– 30 millió Forintból újították föl a Gombát! ( Szegedi Tükör 2006. szeptember)

– 4 csillagot kapott az újszegedi Ligetfürdő (Délmagyar 2006.06.26.)

75 éves a a SZUE (2005-09-18, Webradio)

– Szeged Uszodája 1930.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)