A jó öreg nyájas tekintetével
Ma nyugtalan néz el Szőreg felett,
Örök magyar virrasztó, józan, éber,
Ma fázva látja e magyar telet !

Szivéhez még erősebb illetéssel
Szorítja most Etelkát Dugonics,
Ez az a könyv, melytől ujjongva éledt
A tetszhalott magyarság akkor is !

Ébredj magyar : e néma érc dalolja,
Mozdulj, te föld, mert a magyar bokorra
Fészket ma vércse, ölyv és kánya rak.

Ha nem volt jó az ágyú és a puska,
A honi nyelv zenéje égbe zugja,
Hogy szent jogunk van itt a nap alatt !

Juhász Gyula

E költemény a Tűz 1918 december 21.-ei számában jelent meg először. Azután csak 1963-ban, Juhász Gyula Összes Versei kritikai kiadásában.

Gyalunk Magyarország méltatlan megszállását, Erdély oláh kifosztását, a Délvidék rác megszállását az aljas összeesküvést és a kár(ty)olyi féle hazaárulást sérelmezi soraiban…
Az első magyar regény íróját idézi meg népe védelmére…

A Tűz ugyanezen (1918 december 21.-ei) számában prózában is fölemelte szavát a hitvány Európa, a Nyugat kettős mércéje, de leginkább méltatlan hallgatása és cserbenhagyatásunk ellen :

JUHÁSZ GYULA – A MADÁR FIAIHOZ

Mért hallgatnak a szépirodalmi hercegek, mért nem sírják, üvöltik, mennydörgik, orgonálják világgá a nagy Bolyai, a szent Kazinczy, az isteni Vörösmarty, a világforradalmi Petőfi és Széchenyi, Kossuth népének, földjének panaszát, amelynél jogosultabb és keservesebb nem volt még, mióta e földön élünk és vérzünk hiába, hiába !

Juhász Gyula – Tűz, 1918 december 21.

Dugonics András…

Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia,
1788-tól a Budai Egyetem első rektora.

Piarista szerzetesként lett író és egyetemi tanár. Az első magyar regényt is Ő írta:

Dugonics a nyelvújító mozgalom gyökeres (radikális) alakja volt, aki a végletekig kerülte az idegen – a nem magyar – szavak használatát. Közmondásos, hogy az egyetlen „somma” (összeg) szón kívül művében nincs idegen kifejezés.
Ezt az irányzatot tudálékos deáksággal ma is „purista”-ként emlegetik. Ennek illendőbb magyar megfelelője a „tisztász”, vagy pontosabban „nyelvtisztász” (Sz.) lehetne…

Érdemes elgondolkodnunk rajta, mivel is adózhatnánk emlékének ma ?

Szülinapján ünnepelhetnénk Őt… karnevállal, népünnepéllyel, első magyar regényünk, az Etelka szereplőinek alakjaival…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...