Augustus

Mikor a messze kis falucska
Jászlában a barmok között
Az égi gyermek megszületett
S az angyalok víg szózatát
Hallották jámbor pásztorok,
Augustus császár mit csinált ?
Talán az Állam dolgait
Beszélte meg szolgáival,
Vagy egy vergiliusi vers
Szépségein csodálkozott,
Talán aludt és álmodott, vagy
Álmából éppen fölriadt
És boldogan gondolta, hogy most
Egész világon béke van
És megnézve a homokórát
Nyugodtan fordult fal felé.

Juhász Gyula, 1934.

Augustus. – Az Ünnep 1934 november 8.-ai számában jelent meg először. Majd megint az Ünnep 1934 december 12.-ei számában változatlan szöveggel, talán szerkesztői tévedésből. Azután a Reggel 1935 december 30.-ai számában, majd a Fiatalok, még itt vagyok! kötetében (12. o.) Augusztus címmel (vélhetően nyomdahıbából). İtt és a Paku-féle kiadásban (2: 333., 375. o.) a keltezése: 1934. okt. 8.

A Pax Rōmāna avagy „Róma Békéje” Augustus császár jelszava volt, mivel ő hosszú háborús évszázadok után a bırodalom (Európa) békéjét hozta el uralmával. Keleten békét kötött a Pártus Birodalommal. A hódító terjeszkedés megállt, határháborúkra korlátozódott. A tartományok (provinciák) vallási, gazdasági és törvénykezési élete szabad teret kapott. Augustus alacsony adói (nem több, mint 2,5% !) fedezték a megszálló római csapatok meg a római közıgazgatás költségeit. Róma a vılágkereskedelemből kīvánt komoly haszonra szert tenni, ehhez pedig a béke kellett. E csaknem kétszáz esztendőre kiterjedő vıszonylagos béke alatt a latin nyelv és műveltség a bırodalom egész területén meghonosodott. Augustus császárról gyakran emlegetik e gyümölcsöző békeidőszakot Pax Augusta azaz „Augusztuszi béke” néven is. Az egymást itt követő két költeményben kibontakozó remek ellentétpár „Augusztusz életreszóló békéje” és alább az alábbvaló-alattvaló Heródes örökkön háborgó rémuralma meg rettegése, külső-belső békétlensége is…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...