Falusi hold

I.

Tar ágak közt a falusi egen
Napeste jöttén a hold megjelen.

Ujult karéja tündökölni kezd
S megszépül a szegény falusi est.

Alacsony homlokú házak fölött
Virraszt varázsa, a bús és örök.

S hogy nő az árny és húga a magány,
Mindig dúsabbá nő az éj falán.

Vékony karéja folyton fényesebb,
Már glória lesz holt tetők felett.

Ő a szerelmem, vágyam csillaga,
Az életem, az álmom Ő maga.

Szép tünde csillag tar ágak között,
Ott tündökölsz már kedvesem fölött :

Ki dús haját, mely fényeddel rokon,
Most bontja ki a messzi balkonon.

Juhász Gyula, 1913 tavaszán

Falusi hold – Először a Vasárnapi Újság 1913 június 1.-ejei számában jelent meg az ugyane című verskör (ciklus) I. részeként, majd utóbb a Késő szüret (1918) kötetben (45. o.), végül a Hárfa (1929) kötetben is (37. o.).

Az első megjelenésében, a Vasárnapi Újságban a 4. sorban : S megszépült a szegény falusi est. A 8. sorban : Mindig dicsőbbé nő az éj falán. A 13. sorban : Szép, tünde csillag tar ágok között, a 14. sorban pedig : Ott tündökölsz ma kedvesem fölött.

E verskettős (ciklus) II. eleme már 3 és fél hónappal korábban önállóan is megjelent Falusi éjszaka címen. Vödd : Falusi éjszaka !

Falusi hold címen Gyalunknak egyébként már korábban 2 másik verse is megjelent…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...