Árpád-házi Szent Erzsébet más nevén Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd leánya Sárospatakon vagy Pozsonyban vagy éppen Óbudán született talán 1207 július 7.-én és 790 éve Marburgban halt meg 1231 november 17.-én. Ez a nap az Ő napja ! 
Születési dátuma – az évszámtól eltekintve – föltehetően nem pontos, hiszen a hagyomány szerint bátyja, IV. Béla 1206 novemberében született. Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Erzsébetet Budán keresztelték meg, fényes pompával.

Erzsébet ifjan kezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott, éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére. Második gyermeke születése után 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is részt vett a betegek ápolásban.

Szent Erzsébet Napján remek szép emlékezetet állít Számára a Mária Rádió :

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. A kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megróhatják a tékozló jótékonykodásáért, így válaszolt: rózsákat. A kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – úgy értelmezik, hogy a Jó Isten nem akarta, hogy a Szent Asszony hazugságban maradjon.

Más történetek szerint a kis Erzsébet 3 évesen az apjával illetve jövendőbelijével találkozik…

Hasonló rózsacsoda ismert a spanyolországi Szent Kaszildához kapcsolódóan, akiről a spanyol festő, Francisco de Zurbarán festett rózsakosaras képet. Zurbarán hasonló helyzetben levő rózsakosarat ábrázolt a Portugáliai Szent Erzsébetről, Árpád-házi Szent Erzsébet nagyunokahugáról készített festményén is.

I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 

1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen halt meg, ekkor öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (szül.: 1222 március 28.), Zsófia ( szül.: 1224 március 20.) és Gertrúd ( szül.: 1227 szeptember 29.). 1222-ben Hermann születése után „utólagos nászútra” látogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.

Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. 

Igen fiatalon, 24 évesen húnyt el. Mindössze négy esztendővel a halála után szentté avatták…

IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben ugyanott, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencet.

Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19.-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét áttették november 17.-ére, halálának napjára.
Magyarországon azonban megmaradt az eredeti ónaptári napon.

„A világon mindenhol Árpád-házi Szent Erzsébet a legismertebb magyar.” (Horváth Zoltán)

Ajánlott olvasmány:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...