Scroll To Top

A konzumidiótizmus jegyében : Arcunk eltakarásával védekezhetünk a friss levegővel szemben ! (Sz.)

Mobil partfal-építések éve

Belegondoltam ebbe a mobil partfalépítésbe…

Érdekes, hogy éppen egyidejűleg épül a szentendrei, a Római-parti és a szegedi.

A Római parti mobilgátat 2013 februárjában dobták be a köztudatba, s mindenki elkezdett okoskodni, erre Tarlós főpolgármester a közgyűlésben az asztalra csapott: mobil partfal márpedig lesz és ott, ahová tervezték!

A római-parti helyzetet lefordítva Szegedre: olyan ez mintha nem a Tápé alatti régi fővédvonalat erősítenénk meg, hanem építenének egy új gátat az ártérben a Sárga üdülőinek védelmére, s annak a tetejére tennék szükség esetén a mobilt. Ha bedől, akkor legalább az egyébként is ártéri terület úszik el… Ha beválik, akkor: lám megvédtük az ártéri villákat is.

Ja, hogy nem is lehetett volna ártérben ekkora házakat építeni? hát akkor ehhez igazítjuk az övezeti besorolást.

Hogy fog kinézni a régi part a dunai fövennyel és panorámával? Nem számít…

Ott közpénzen akarnak megvédeni magánvillákat, amelyek az ártérben épültek az óbudai önkormányzat jegyzőnőjének engedélyével, aki akkor és most is tarlós úr közvetlen munkatársa volt.

Lásd: www.epiteszforum.hu

A Római parti gátépítéssel  foglalkozott a Kossuth Rádió Ütköző c. műsora

2013 febr. 27 -18.00-18.30

Itt hallgatható vissza:

http://www.hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-02-27

Címszavakban:

– A mobilgát az autópálya zajvédő falához hasonlít.

– Az ártéri védelem nem az önkormányzat feladata!

– Mi az, hogy a föveny nem fog sérülni?

– A mobilgát tulajdonsága az, hogy minden előjel nélkül el tud szállni… Fölrobban, szétrepül….

– A technokraták eltüntetik a fövenyt.

– Környezetromboló támfalat, töltést mindenki tud építeni, de ökológiai értéket létrehozni, megóvni…

– A Kheopsz-piramis tizede mértékben lesz föltöltve a Duna-part…

– Értékrendünk is változott, ma az ökológiai értékek megóvása fő szempont.

Agyrém a parti gát…

Szegeden is belegondolva, a jelenlegi belvárosi mellvédfal szintje magasságáig a város felől gátat építenek. Milyen szabad kilátás lesz ezek után a Tiszára? Csak a tetejéről, de nem a város felől. Csúsztatásos megfogalmazás ez a feladatra ráakaszkodó Tér és Forma tervezői részéről…

Arról nem is beszélve, hogy előbb résfalat építenek (vernek le) a város felőli oldalon a parksávban (mindent átmetszve ami a földben van). Gondoljunk bele milyen helyzet ez: a Korányi fasornál közvetlenül lakóházak, kollégium, iskola, s a klinikák előtt? Milyen zajjal jár, mi roggyan meg? A keskeny Korányi fasor szoborparkos parksávja eltűnik, ott is rézsű lesz?!

S mi van a hídfőnél? S a vízszint nem ismer balos és jobbos partot, az a túloldalon is ugyanannyi. S mi védi meg Újszegedet?

Szegeden a főépítész azt nyilatkozta, hogy nem engednek meg semmi állandó épületet az ártéri üdülőterületeken a vízügy előírásai miatt, mert akadályozza a víz levonulását. Eddig miért tűrték el? És a fővárosban ez nem szempont?

Arról meg végképp nem beszél a Római-part kapcsán senki, hogy az új védvonal mentén vízlevezető szűkület keletkezik a Duna keresztmetszetében, az nem szempont?

Kiszámolta-e valaki, hogy a Tisza meder kikotrása a Maros-toroktól a Boszorkánysziget végéig milyen költséggel és hány év garanciával járna, s ez a költség hogy viszonylik a mostani 2,6 km-es mobilparthoz?

Az ún. olcsó dolgok szoktak a legdrágábbak lenni.

Mi lesz ebből az egészből: Mi úszik, s mi nem?

Nem látom kellőnek a lakossági tájékoztatást sehol, a háttérmunka sem világos…

Talán jobb annak, akinek van árvédett területen kiskerti háza?

firbi

2013-02-27

Ajánlott olvasmány még: Élhető Tisza-part és árvízvédelem

Élhető Tisza-part és árvízvédelem

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

Szerkesztőségünk természetesen az olvasói levelekkel való egyetértés, vagy egyet nem értés jogát mindenkoron fönntartja.

A szerzőről

firbi

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)