Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Csupasz turkálók születtek a Szegedi Vadasparkban

Hírek 2013. febr. 15.

Tíz csupasz turkáló (Heterocephalus glaber) született januárban a Szegedi Vadasparkban: az életmódjukat és külsejüket tekintve is különleges rágcsálókölyköket már a nagyközönség is láthatja.

Mint Veprik Róbert igazgató az MTI-nek elmondta, 2011-ben zoológiai szenzációnak számított, hogy Magyarországon elsőként a szegedi állatkertben mutattak be a közönségnek csupasz turkálókat. Azóta többször is gyarapodott a csapat, egyre sikeresebben nevelték fel kicsinyeiket.
A csupasz földikutyának is nevezett, 8-10 centiméter hosszúságú, 30-80 gramm testtömegű állatok Kelet-Afrika száraz szavannáin, a maguk által ásott járatrendszerekben élnek, és növényekkel – gyökerekkel, gumókkal – táplálkoznak.

Fehér színű testük egy-két szőrszálat leszámítva csupasz, fülkagylójuk sincs, és apró fekete szemüknek sem veszik sok hasznát, ugyanis gyakorlatilag vakok. Aprócska testükhöz mérten hatalmas metszőfogaikkal ásnak, amelyeket a szájuktól független tudnak mozgatni. Ajkukat a négy elülső fog mögött össze tudják zárni, így kerülik el, hogy ásás közben föld menjen a szájukba. Az izmaik harmada szolgálja ezt az ásóberendezést. A fogak egyben fegyverek is, a szűk járatokban eredményesen szállnak szembe a kígyókkal is. Járatrendszerük kamrákból és azokat összekötő csatornákból áll. A kamrák közül van, amelyet „nappalinak” vagy vécének, és akad, amelyet alvásra használnak.
A gerincesek között egyedülálló módon a hangyákhoz és a méhekhez hasonló társadalomban élnek, tehát van közöttük királynő, katona és dolgozó. A természetben hetven körüli egyed alkot egy-egy kolóniát, és bár elvileg minden egyed szaporodóképes, az utódnemzésben csak egyetlen nőstény, a királynő és néhány hím vesz részt. A többiek más feladatokat látnak el: ásnak, őrzik az alagútrendszert, tisztogatják a járatokat, táplálják a szaporodókat és a kicsinyeket. Az egyedek nagyon hasonlítanak egymásra, kivéve az erőteljes testalkatú szaporodóképes hímeket és a legnagyobb méretű királynőt. A szegedi királynő tökéletesen megfelel az uralkodói elvárásoknak, és 70-80 napos vemhességet követően rendszeresen életet ad néhány két gramm körüli tömegű kölyöknek. A parányi jövevények rendkívül érzékenyek a külső hatásokra, ezért a gondozók paravánnal takarták el a turkálók infralámpákkal megvilágított, mesterséges járatrendszerét a közönség elől. A kölykök megerősödtek, néha már szilárd táplálékot is fogyasztanak, és a látogatók is megfigyelhetik őket.

(kép:Vadaspark-MTI)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)