Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

Ludovika királyné – a magyar hadi akadémia alapító

Mária Ludovika osztrák császárné, magyar királyné – a magyar hadi akadémia alapítója

Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő (Monza, 1787, december 14. – Verona, 1816. április 7.) – a Habsburg–Lotaringiai-ház Este-modenai ágából származó osztrák főhercegnő, Mária Terézia császárné unokája, házassága révén 1808-tól haláláig osztrák császárné, magyar és cseh királyné, I. Ferenc császár–király harmadik felesége.

Az 1808. évi országgyűlés kimondta a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, a Ludoviceum felállítását. Az intézmény Mária Ludovika magyar királyné nevét kapta, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 ezüstforintot (Florint) ajánlott föl annak felépítésére. Az intézmény főépületét Pollack Mihály tervei alapján építették, 1836-ban készült el. Az épület ma is a Ludovika téren áll Budapest VIII. kerületében. A fényes hírű Ludovika több mint száz éven át a magyar tisztképzés makulátlan palotája volt.


A Ludovika Akadémia főépülete (1913-ban)

A magyar tisztképzés becsületének egy fényes példája, hogy az akadémián a rossz osztályzat megbocsájtható volt, a csalás (puskázás) azonnali elcsapással járt. A magyar tiszti becsület Európa példaképe volt. Az lehetne ma is!

A Ludovika Akadémia mögött, az Orczy-kertben 1929-ben szoborcsoportot állítottak az alapítás emlékére. Mária Ludovika királynét, József nádort és Buttler János grófot örökíti meg. A szoborcsoport Bassler Adolf alkotása (1901). Az 1919-ben a Vörös Terror alatt ledöntött és megrongált szoborcsoportot Vass Viktor (1873–1955) állította helyre (1929-ben). A második világháború után a magyarüldöző komenisták megint eltávolították, így csak a rendszerváltozás után, 1992-ben állíthatták helyre és avatták fel ismét.


Felirata: „A Ludovika név hirdesse a nemzethez való vonzalmunknak emlékezetét.”  ( Fénykép: Mazarin07 )

A Ludovikára szükség van ma is! Ludovika királyné szülinapján különösen megfontolandó, hogy linderkedő mutyimesterekre szabad-e bíznunk hazánk védelmét, vagy inkább újjáteremtenünk illene egy – csaknem elveszett – tiszta tiszti hagyományt. Az utolsó, még élő ludovikás tisztekkel a rendszer még megújítható. Bár vezényelhetné ma is vitéz hadfiaink neveltetését az újjáteremtendő Ludovika Akadémia!

Dr Sz L.

Ajánlott olvasmány:

Rada Tibor: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia. és a Testvérintézetek Összefoglalt Története (1830-1945)

1808. évi VII. törvénycikk a Ludovika alapításáról

Vissza az Orczy-kertbe!

A magyar légierő a térségben a legerősebb
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)