Kegyelet Szegeden…

Mindenszentek múltával elmerenghetünk azon, hogyan is állunk Szegeden a kegyelet dolgával.
Mit is jelent a „KEGYELET” Szegeden?
A számvetés eredménye igencsak siralmas, bizonyossággal mondható (elő)balkáninak.

Talán még annak sem, hiszen a balkáni népek becsülik őseiket!

TEMETŐK

A Rókusi Temető „kő-csont-főd” technikával történt teljes eldózerolásához képest a Gyevi temető kődarálógépe már jelentős technikaki fejlődésről árulkodik. A földi maradványok javát pedig valóban kiakolbólították. A Rókusi Temető helyén épült Szellemtelep, vagy Sírváros(rész) bizony az összegányolt sírokon és az ott elkavart csontokon épült.

A Gyevi Temető köveit már módszeres alapossággal – és persze üzleti sóvársággal – darálták le, és adták is el a (háromszoros áron) épülő autópályához. Aki szeretteinek sírjait nem bírta volna a Gyevi Temetőből átmenteni, az emlékezhet rájuk minden alkalommal a pályán száguldva Pest felé, vagy éppen Nándorfehérvárra (óbolgárul: Belgrádra, rácul: Beográdra) tartva.

A Gyevi Kegyeleti Kert emlékhalma (a túlélő kövekkel) – Simor Márton rajza Dr Szabó László vázlata alapján

Gyevi kegyeleti kert kialakítása indítvány – 2003. március 11.

A Gyevi Temetőben nyugvó jelös szögediek sírjainak egy részét – mely egy kegyeleti kert kialakításához is elegendő lett volna – magam mentegettem át a Belvárosi Temető egy arra kijelölt helyére. Több, mint egy éven át sürgettem, hogy a fölszámolás előtt legalább a Selymös Város (Fölsőváros) temetőjének értékfölmérése történjen meg. Ezen (kb. fél millió Ft-os) fölmérés esélyének egy tollvonással véget vető önkormányzati döntés után két hónapon át dagasztottam a sarat a sírokat, a mozdítható köveket mentve.
Mindenszentekre mindent eltakarítottak a Gyevi Temetőből és körbe is kerítették azt, ócsó dróthállóval, nehogy megkésett látogató tévedjen oda, szeretteinek gyertyát gyújtani…
A megmentett kövek is siralmasan fogyatkoznak a(z akkori) temetőigazgató által arra kijelölt helyről…

Pusztulnak a kövek… – Kinek áll mindez érdekében?

Nem ez lenne az első alkalom, hogy megbüntetik a temető igazgatóságát sírkövekkel való üzérkedésért. (Lásd Csapó Balázs ellenük nyert pereit.)

A kultúrtörténeti emlékekben igencsak bővelkedő Gyevi temetőben mindent szétvertek. Még a Fölsőváros egykor jellegzetes építkezére emlékeztető temető-csőszházat is, mely – mint jeleztem – alkalmas lehetett volna a terület őrzésére is, de akár körzet Városőrségének főhadiszállásául is. Nem, ez se szempont. Inkább „a múltat végképp eltörölni” …

Az akkor meghirdetett (6 emeletes házakkal is ékes) gyevi „lakópark”-ból azóta sem lett semmi! Csak a gyomtenger áll… Vajon be-befizetgetik a gyombírságot is?! Mint minden tisztességes – csak alkalmilag mulasztó – polgár…

Tárgyalások során sikerült 30 millió Ft-ot kialkudnom az akkori tulajdonos OTP Ingatlan Rt.-től a Gyevi Kegyeleti Kert kialakítására. A pénz meg is érkezett Szeged Város pénztárába, majd azzal a lendülettel el is tűnt…

Természetesen – mint ez korruptisztánban már csak bevett szokás – a pénz eltűnik! Még akkor is, ha címkézve érkezik…
Lásd: Gyevi temető: hova tűnt a 30 millió?

A temető-témáról bővebben itt olvashat:
http://www.ujszeged.hu/azujszeged.php?page=szegedgyevitemeto

SÍROK

Két és fél esztendeje pihentetik a városvesztő elvtársak régivágású, „jó” bürokrataként a Szegedi Temetők értékeinek megmentésére és megőrzésére tett átfogó javaslatom, képviselői indítványomat…

Egyéni képviselői indítvány
Szegedi jeleseink végső nyughelyeinek védelme – 2008. április 12.
A teljes indítványt iktatták – ez alkalommal szokatlanul „támogatásukat” emlegetve – az elvtársak. Természetesen, tőlük megszokott természetességgel, semmiféle támogatásnak nyomát nem észleltük azóta se. Ami mégis áttételesen védelem alá került, az csakis „civil” védelmet élvez. Ágoston István mérnöksír-jegyzéke nyomán a mérnökkamara elnöke, Bodor Dezső fölkarolásával a mérnöksírokra immár van, aki gondot visel: a Mérnökkamara mérnökkara. Más szakmai testületek a fülük botját sem mozdították. Így pl. legnagyobb orvosprofesszoraink gyönyörű sírjait az idő vasfoga, meg az azokat (a gazdátlanul lejárt sírokat) értékesítgető temetőgondnokság emészti el…
A Mérnöki Kamaráéhoz hasonlóan civil jellegű, magyarul polgári összefogás a polgári társadalom ismérve lenne. De – mint tudjuk, és napról napra újra döbbenjük, – a csonkország nem „polgári társadalom”-ban él. A deformkor bomló erjedése a fejekben is mind tovább gyűrűzik.
Az „új” (bő egy éve) temető-igazgató ugyan a támogatásáról tájékoztatott, de amíg jogszabály nem védi jeleseink nyugalmát és temetőink szépségeit, addig csakis a jóindulatára és bölcs belátására számíthatunk…

A temetőinkben pedig lejárva tűnnek el a legszebb és leggazdagabb díszítésű síremlékek is budicsempés szörnyűségeknek adva át a helyüket. A béka ülepe alatti „modern” – vagyis ál-modern – közízlés a temetőinkben is tarol…

Tóth Tamás, a magyar temetőszakértő 37 000 magyar híresség sírját adatolta és rendszerezte a fővárostól Dardzsilingig. A szögedi születésű kutató természetesen a Szöged-környéki temetőkhöz ért a legjobban. Szakértelmét azonban máig sem nyílt módja szülővárosa számára kamatoztatnia. Szegeden egyszerűen nem számítanak temető-értékeink…

Álljon most itt csak egyetlen igen életszerű példa, mennyin is múlik ma jeles őseink nyughelyeinek védelme:
Tóth Tamással, a szögedi temetőszakértővel a Tápai Temetőt járva és fölkeresve Ács Gyuri bácsi, Tápé legnagyobb magyar táncosának (Martin György néptáncgyűjtő adatközlőjének) sírját, véletlen bukkantunk rá a síron lengedező cédulára, miszerint a sír lejárt és amennyiben meg nem váltják azt, hamarosan fölszámolják… Mészáros Attilát, Tápé akkori képviselőjét kezdtem módszeresen zaklatni vele: Az Ő közvetlen felelőssége Tápé kultúrörökségének védelme. Tápé képviselője tette a dolgát, megváltotta a legendás tápai táncos sírját, így az ma is áll…
De hány olyan sír tűnik el, amelynek lejártát nem észleli tisztes polgár, véletlenül? Vagy amit esetleg a tisztes polgárnak megmenteni jószántából nincsen elég pénze…
Ezen a példán is buzdulva átfogó síremlék-védelemre tettem indítványt több, mint 2 és fél éve…
E kezdeményezés a városvesztő mutyizmus tajtékjai alatt azóta is csendesen pihen…

Bővebben itt a Magyar Nemzet cikke:
Végső jeladás – Hanyagság miatt tűnnek el nagyjaink nyughelyei? ( 2007 nov.17.)

Szöbb Jövendőt!
kíván
Tisztelettel:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
www.ujszeged.hu

A temető-témáról bővebben itt olvashat:
http://www.ujszeged.hu/azujszeged.php?page=szegedgyevitemeto

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...