Szeged – Ha a szegedi belvárosban egyik program a másikat éri, akkor az emberek nem rajzanak ki a városból. Ezek pénzt hoznak az üzletek, vendéglők konyhájára, így több adót fizetnek be a város kasszájába. A szervezés Szegeden nincs egy kézben, de a fesztiválok szerencsére „beszélnek” egymással.

Minden nagyvárosban gond, hogyan lehet élettel megtölteni a belvárosokat, a „főutcákat”, segítve az éttermeket, cukrászdákat, butikokat fenntartó helyi vállalkozókat. A pénz akkor kezd körforgásba és köt ki legvégül a város kasszájában, ha előbb elköltik az emberek.

– A nyári hungarikumfesztivál idején a szegediek a helyi vendéglátóhelyekre ülnek be, használják az ATM-eket, az EDF DÉMÁSZ-tól pedig a kiállítók vásárolnak több áramot – sorolta a vásárlóerőt megtartó rendezvény előnyeit Elekes Zoltán fesztiváligazgató. – Nem elszigetelt programról van szó, most nyáron például a múzeummal fogtunk össze, és kedvezményes bonokkal lehetett megnézni a Munkácsy-kiállítást. Szegeden nincs egy kézben a rendezvényszervezés, ami nem baj, de azért egy koordináló szereplőre szükség lenne. Egyelőre mi, fesztiválszervezők igyekszünk mindenre odafigyelni, szerencsére beszélünk egymással, szoros az együttműködés a tereket bérbe adó Városkép Kft.-vel.

Sokszereplős a megyeszékhelyen a programszervezés. – A Biopolisz Park közterületeinek rehabilitációja keretében a szegedi önkormányzat pályázatot írt ki társadalmi szervezeteknek környezetvédelem és hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása témakörben – mondta el Pónyai Réka, a Szeged Pólus Nonprofit Kft. projektmenedzsere. A nyertesek élettel tölthetik meg a Biopolisz projekt keretében megújult Dugonics teret, a Semmelweis utcát és környéküket, a helyeket a felújítás után újra bevihetik a „köztudatba”. 12 szervezet nyert 500 ezer és 1 millió forint közötti támogatást, az első program szeptember 22-én volt a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete szervezésében. A következőt október 5-én az Indóház téren a Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány rendezi.

Nagy Ferenc, az IKV Zrt. vezérigazgatója szerint a belvárosi rendezvényekkel és a mindennapokkal kapcsolatban is örök probléma, hogy a lakók a csendet, a turisták a nyüzsgést szeretnék. A különböző városfejlesztési koncepcióknál, városrehabilitációnál, a belvárossal kapcsolatos hosszú távú terveknél az IKV kezét sajnos megköti az, hogy az épületek nagy része vegyes tulajdonú. A vezérigazgató szerint a tulajdonviszonyok rendezésével a belváros „funkciója” is átalakulhat.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...