Borisz Leonyidovics Paszternák (Бори́с Леони́дович Пастерна́к) Nobel-díjas (1958) kommunista szovjet zsidó költő, esszéíró, műfordító, író Moszkvában született 1890 február 10.-én és Peregyelkinoban húnyt el, 1960 május 30.-án.

Leonyid Paszternak zsidó festőművész és Roza Kaufman zsidó zongoraművésznő fia.

A család azzal kérkedett, hogy Izsák Abrabánel, a hírhedett portugál zsidó kincstárnok leszármazottja.

A kommunista népirtás nagy költője Majakovszkij avantgardista folyóiratának, a LEF-nek munkatársa lett. Az októberi kommunista forradalmat tisztítótűznek nevezte.

Később elfordult a kenyéradó kommunista köreitől és az 1948 és 1955 között írt nagyregényében, a Zsivágó doktorban (До́ктор Жива́го) markáns kritikát fogalmazott meg. Az 1903 és 1929 közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét rajzolta meg.

Az olasz kiadó, Giangiacomo Feltrinelli sürgetésére 1957-ben kicsempészte e regényét a Szovjetunióból Milánóba, így az meg is jelent Olaszországban majd több nyugati államban.

Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times olvasottságát – 1988-ig nem is jelenhetett meg kommunista hazájában.

1958-ban neki ítélték a Nobel-díjat. Nem csak szokványos kiadók, de maga a CIA is tömegével nyomtatta e könyvet a szovjet rendszer megbuktatására. A Szovjetunióban az őt éltető rendszer elárulásáért politikai kampány indult ellene. Művét szemétnek, őt magát méltán árulónak minősítették. Belső emigránsnak nevezték. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából.

A Szovjetunióban maradhatásáért gerinctelenül visszautasította az irodalmi Nobel-díjat is, majd addig emésztette magát, hogy hamarosan meg is halt… állítólag tüdőrákban…
Leghíresebb műve végül David Lean filmváltozatában Doktor Zsivágó címen lett világhírű 1965-ben. De ezt Ő már nem érhette meg…


Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...