Limbuország születőben, de legalábbis már alakulóban van…
Cseperedik a limbu gyermek, Nepál apró gurka népe.
Paruhangma – limbu gyermek.
Csonkamagyar távlatokból – a magunk modern békaperspektívájából – hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nemzetállamokból áll a világ. Hát ennek bizony éppen az ellenkezője az igaz! Amerika ugyan elhíresült a népek kohójaként, de a világ tele van ilyen kohókkal. Nekünk pl. 20 km-t sem kell utazzunk, és ott van keleti sikerszomszédunk a gúnyhatáron túl: Oláhország! Hány nemzetiség?! Legalább 13 nemzetiség és nyelv teljes elnyomatásban. Hajlamosak vagyunk azt, hinni, hogy csak mi magyarok szenvedünk az oláj megalomániától. Hát nem! Ott a kiebrudalt szász és sváb németség, a csaknem kiirtott tatár és nogaj nép, meg a hazátlan gagauz nemzet és a bolgár kisebbség is! Hogy a semmibevett szlávokról, rácokról, tótokról, horvátokról, ruszinokról, kisoroszokról (ukránokról) és lipovánokról (katholikus oroszokról) ne is szóljunk…
De az olájok nagy patrónusa, a francia nemzet is elöljár a kohólkodásban… baszkok, bretonok, provanszálok, flamandok és elszásziak… mind-mind eltűnőben vannak a „felsőbbrendű” francia nyelv hallatán és tanultán…
Ami természetes ma a világon, az éppen az, ami a történelmi Magyarország(on) volt: sok nemzetiség egy erős nemzet védőszárnyai alatt.
Sőt a hajdani magyarnál sokkal több nemzet együttlakása a jellemző. Talán India a csúcstartó. A legbátrabb becslések 1500(!)-nál is több nyelvet számolnak, de a mértékadó SIL Ethnologue jegyzéke szerint is 415 élő nyelv létezik ma Indiában. Ott a hindivel irtják a többi nyelvet…
Nem mindenütt olyan liberális – kisebbségeknek kedvező – a világ, mint a kiegyezés utáni monarchiában volt!
A fél történelmi Magyarországnak és másfél Csonka-Magyarországnak megfelelő méretű kis Nepál is egy igencsak soknemzetiségű ország. Szám szerint több, mint 120 különböző nyelvű nép lakja. Nehéz ilyen helyen a nyelveket még számolni is! Különösképpen, hogy nehéz eldönteni a nyelv és az egymástól nagyon távoli nyelvjárás(ok) határát és különbségét. Csak nagyvonalakban ábrázolva Nepál sokszínűségét íme az alábbi nyelvi terkép:
Az egyik nepáli kisebbség a limbuk apró népe. Szerteszétszórtan laknak egy régi Csongorád vármegyényi területen. Ez azonban meg nem zavarhatja Őket az államalkotásban!
Élnek bizony limbu népek, limbu törzsek a Kína (és saját zűrzavara) elő Indiához menekült – 1975-ben csatlakozott – Szikkimben is, sőt Bhutánban is. Szikkim egyébiránt – Nepál és Bhután között – India második (Goa után) legkisebb és bizonyosan a legkisebb népességű állama. Limbu nyelven Jukszom, azaz erődítmény, erősség, hiszen a limbu királyoknak az volt egykoron.
A limbu nemzet pedig büszke és erős. Akármilyen apróak is termetre, kevesek is népességre, a rettenthetetlen gurka regiment egyik törzse, melytől még a brit világhódítás is megtorpant. Az 1814-18-as Brit-Gurka Háborúban a brit haderők inkább örök békét kötöttek, mintsem a félelmet nem ismerő mezítlábasok prédájául ejtsék a világhatalom méltóságát. Így a limbu nép legkeményebb férfitagjai csaknem 200 esztendeje szolgálnak a brit hadsereg gurka alakulataiban.
A gurka katona emlékműve Londonban a brit hadügyminisztérium előtt.
Most pedig – úgy tűnik – elegük lett a nepáli közösködésből is! Saját országot, de bizonyosan önrendelkezést (autonomiát) akarnak. Teszik ezt egyszerűen és jól érthetően: A kilenc tartományban (Tapledzsung, Pancsthar, Ilam, Dzshapa, Szunszari, Morang, Dhankuta, Tehrathum és Szankhuwaszabha), ahol (akár kisebbségben is) laknak, lezárnak minden főbb utat. Csak a mentőket, diplomatákat és a szemeteskocsikat eresztik át. Valószínűleg megérti majd a nepáli kormányzat is, hogy ez a játszma nem babra megy.
Csak kedvet ne kapjon a gurkák nyolcas törzs-közösségének ma még csöndes többi tagja is (mint mondjuk a magarok), mert akkor Nepál igen könnyen 8 apró, de kőkemény darabra hullhat szét. Talán ma már többeknek megvilágosodhat: Erre volt való a királyság és a király, hogy egyben tartson egy ilyen sokszínű országot. De a rossz herceg bizony kiirtotta a jókat. A rossz herceget meg eltakarították, és azóta kitört a demokrácia.
A limbuk pedig élnek vele.
A limbu nemzetnek saját zászlaja is van természetesen:
Nohiszen! Volt egykoron legendás 10 királyságuk is! Limbuwan. Nagyjából a mai Nepált és a környező területeket (mint Jukszom) uralták…
Limbu hegyi falu háza és limbu fiúcska az 1990-es években – http://limbuwan.com/1990s/
Ma szegények ugyan, de ott van hátterükül a brit limbu közösség is. És mint tudjuk: Gyáva népnek nincs hazája! – Őket pedig még soha senki nem merte gyávának nevezni…
Dr Sz L
A mai nap nepáli főhíre:
Általános sztrájk 9 tartományban (a limbu jogokért és a limbu önrendelkezésért)
General strike in 9 eastern districts
Daily life in nine hilly districts of eastern Nepal has been adversely affected due to a bandh (general strike) imposed by Rastriya Janmukti Party on Monday to exert pressure for the creation of Limbuwan autonomous state.
http://www.nepalnews.com/archive/2012/aug/aug06/news03.php
Aki esetleg máris megismerkedne, esetleg máris barátkozna a születő új ország nyelvével, hát kezdheti az ábécéjével. Nem mindennapi saját betűkészlete – limbu (szótag)írása – van a limbu nyelvnek:
Magánhangzók (mint mellékjelek)
Mássalhangzók
(Szó)végbetűk, fölkiáltójel és kérdőjel
Számok
…és végül mintául egy limbu szöveg:
Forrás: http://www.xenotypetech.com/samplepdfs/LB_Sample.html
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...