Európa szívéből
Ma van a napja! (Új) Kenyér hava 12.-én…
A (szőregiek nyelvén) Részög Embör (görögködőn Perszeusz) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a kocsmája, a kéttetejű csárda (görögködőn Kassziopeia) felé.
A nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör csıllaghányása (a Perszeidák) az égen, mely az egész évnek egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meteorraja).
A Perszeidák első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös (angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések az ókori Kínából.
Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …
Majd 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]
bizonyította az üstökös és a Részög Embörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…
Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)
Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) ismeretére utal…
A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…
Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör kandikáló feje…
A Részög embör csıllagcsömöre…
Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…
Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, hosszabb csík. Ezek megcsodálására az este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…
A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik. (Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…
Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !
Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !
Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .
Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait bő száz esztendeje: “A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor “aldumas” csillagát köszönteni.“
Tegyünk hát róla, hogy Magyar Egünk újra Csillagzatunk Hona is legyen!
Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.
Ma éjjel miénk a Részög Embör sziporkázó csillaghányása…
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító
Ajánlott olvasmányok:
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. (Új Magyar Múzeum, 1855.)
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online
Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.
Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Csillagzivatar – kazakul: Zsıldızda zsambur …
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
