Bár a történelemórán még remélhetőleg mindenki tanul a középkori országgyűlések és hadrakelések színteréről, a Rákosmező pontos fekvése teljesen kikopott a köztudatból. A magyar történelem sorsfordító tanácskozásai Budapest X. kerületéhez, a kőbánya-felsőrákosi Királydombhoz köthetők. Már a reformkorban szobor állítását tervezte Boráros János, Pest város egykori főbírója – a mai Boráros tér névadója –, azonban mai napig se emlékmű, se tájékoztató tábla nincs azon a helyen, ahol „a hon sarkalatos dolgai intéztettek.” A Királydomb ügye tovább nem odázható, mert lassan teljesen beépítik az egykori jeles történelmi helyszínt.

Kőépület nem áll itt ̶ talán nem is állt ̶ , és emléktábla sem jelöli e fontos helyszínt. Épülnek a területén viszont újabb és újabb magánházak, amelyek szép lassan be fogják borítani az egész környéket. A magyar történelemben oly nagy szerepet játszó Rákosmezőről lesz szó a következőkben.

Rákos mezeje a régi dicsőség jelképe

Annak ellenére, hogy a történelmi Magyarország több helyszínén tartottak országgyűléseket (Buda, Pozsony, Sopron stb.), mégis Rákosmező neve maradt fent leginkább a magyar köztudatban, mint az ország legfontosabb ügyeit eldöntő gyűlések helyszíne.

Ássunk kicsit bele ennek, a manapság lakónegyedek és a Rákos patak szocreál betonvályúja által szabdalt vidéknek a múltjába! Ahol ma nagyfeszültségű villanyvezetékek húzódnak és gyártelepek terpeszkednek, ott századokon át a Rákos vize folydogált csendesen. A mocsaras rétek szélén homokdombok magasodtak. A királyi főváros, Buda közelsége jelölte ki a helyszínt, ahol a középkorban a feljegyzések szerint harmincöt szabadtéri országgyűlést tartottak a lovak itatására alkalmas patak síkján és a környező, táborozásra alkalmas magaslatokon.

Az Árpád-kortól kezdődően tartottak itt országos gyűléseket, főleg királyválasztás céljából. Háború idején a hadak gyülekezőhelye szintén itt volt. Az első országgyűlést a Rákos mezején 1277-ben, IV. (Kun) László király idejében tartották, egy már a korábbi évszázadokban is gyülekező helynek használt területen. Az ő uralkodása alatt a kezdik Rákosmezőt az „ország közepének” nevezni1), noha a rendszeres rendi országgyűlések gyakorlata csak a 15. századra alakult ki. A köznemesség és a szabad királyi városok küldötteinek nagy létszáma miatt ideális helyszín volt a főváros tőszomszédságában lévő üres térség. (A főpapok, valamint a főurak ugyanakkor városi palotáikban üléseztek és követek útján tartották a kapcsolatot a Rákosmezőn táborozókkal.2)

Rákosmezőn választották királlyá Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, és innen indult ki az eredetileg keresztes háborúnak induló Dózsa-féle jobbágyfelkelés, majd ugyanitt, ugyanezen évben lezajlott a megtorlást intéző országgyűlés is.3) Emlékezetes volt az itt hozott „rákosi végzés”: 1505-ben a magyar nemesség úgy határozott, hogy II. Ulászló (Dobzse László) halála után nem választanak többé idegen uralkodót, csak született magyart. A rákosi végzést az uralkodó nem szentesítette, így nem emelkedett törvényerőre, de a rendek sem tartották magukat hozzá…

Az utolsó rákosmezei országgyűlést 1540-ben tartották, történetének végére a török hódoltság tett pontot. Ezt követően a törökök kaszálójaként funkcionált, majd mezőgazdasági területté vált Rákosmező. A Habsburgok előtti, független Magyarország emlékképeként, a régi dicsőség szinonímájaként hiába próbálkozott felélesztésével akár II. Rákóczi Ferenc vagy az 1848-49-es szabadságharc némely politikusa. A szellemét azonban másoknak sikerült visszahozni a köztudatba.

A reformkorban került ismét előtérbe

A neves történelmi helyszín mellett természetesen a nemzeti megújhodás korának költői sem mehettek el szó nélkül. Kölcsey Ferenc például már a Himnusz megírása előtt megemlékezett a rákosmezei országgyűlésekről. Első hazafias versében, a Rákos nimfájához (1814) címűben nem véletlen a helyszínválasztás, sőt későbbi, Rákos című versében a régi országgyűlések elképzelt hangulatát is megjeleníti:

Hajh, látom őket sátoraik közűl

A népesűlő térre tolongani,

Buzgó kebelt látok hazámért,

S lángszemeket dagadó könyekkel!

(1821)

Báró Eötvös József Bucsú című versében már az elmúlt dicsőséget siratja Rákosmezőn járva:

„Hallgatva áll Rákosnak szent határa,

Ah, régen hallgat immár a magyar!

S az ősök elenyészett nyomdokára

Az esti szellő új fövényt takar.”

(1836)

Kevesen tudják, hogy a rákosmezei országgyűlések emléke néhány szomszédos nép szókincsébe is bekerült, olyannyira, hogy pl. a lengyel „rokosz” (ejtsd: rokos) kifejezés — ami az országgyűlésen megjelenő egész nemesség felkelése a király ellen, vagyis lázadást jelent — a magyar Rákos szóból származik, a lengyel nemesség ugyanis a rákosmezei rendi országgyűlést tekintette mintának.4) A szó a cseh és az orosz nyelvben is megtalálható rákos, illetve rokos alakban, viharos gyűlés, zendülés, zajongás jelentéssel.5)

Hol keressük?

Rákosmező területének behatárolására az évszázadok során több elképzelés is született. Tették már a Rákos-patak dunai torkolatától az akkori Pest lakott területéig terjedő területre vagy éppen a Rákos-patak és Kőbánya közé. Még nagyvonalúbb meghatározás szerint egyszerűen a Pesttől keletre vagy északra elterülő síkságot kell alatta érteni. Ezen a hatalmas területen belül azonban több, a fentiekben már említett szempontnak is érvényesülnie kellett, azaz a helyszínnek árvízmentesnek kellett lennie, ugyanakkor ivóvíznek is rendelkezésre kellett állnia, valamint nem lehetett túl messze az országúttól és a fővárostól sem.5),6) A természetföldrajzi adottságokat mérlegelve az országgyűlések helyszíne csakis a mai Kőbánya dombjain lehetett7), ráadásul a Lengyelországba vivő országút, azaz a mai Kerepesi út is itt vezetett keresztül.

A most már sokkal kisebb, de még így is túl nagy területen vajon tudunk-e olyan konkrét térséget találni, amelyre nyugodtan rámondhatjuk, hogy biztosan ott tartották az országgyűléseket?

Az ország egykori közepe ma a kertek vége

Az egykori országgyűléseknek volt egy ma is jól behatárolható központi helyszíne, a mai Kerepesi út és Rákos patak találkozásánál emelkedő Királydomb. Bél Mátyás, a 18. század legjelentősebb földrajz- és történelemtudósa Pest-Pilis-Solt vármegyét bemutató munkájában, a Rákos folyó Rákoskeresztúr alatti szakaszával kapcsolatban a következőkről tudósít: „…ezen a mezőn szokták tartani a gyűléseket. Valahányszor ugyanis kiadták a parancsot, hogy az ország előkelői jöjjenek a gyűlésbe, itt gyülekeztek; a Rákos körül ütötték fel táborukat, s fegyveresen, lóhátról tanácskoztak. A király sátra számára kiválasztottak egy halmot, amely még ugyanott, a folyó jobb partján emelkedik ki.”8)

19. századi beszámolók is teljesen természetesnek veszik a Királydomb itteni meglététét és kapcsolatát a rákosmezei országgyűlésekkel: „Nevezetes a Rákos mezőn emelkedő u.m. királyhegy vagy királydomb, mellyen első magyar királyaink választása történt.”9) vagy „ott hol a Rákos patak a kerepesi országutat szegi, gróf Széchenyi István malma áll. Ettől nem messze az úgynevezett Királydomb van, hol állítólag az országgyűlések alkalmával hajdan a király sátra állott.”10)  A híres német író, történész és geográfus Adalbert Müller (1802-1879) nagyszabású munkájában, a „Duna az eredetétől a torkolatig” (1841) című művében megemlíti, hogy „a Rákos jobb partján még mindig láthatók a régi királydomb maradványai.”11)

Brunszvik Teréz (1775-1861), „a Haza leánya”, az első magyarországi óvodák megalapítója a szabadságharc idején írt naplófeljegyzéseiben szintén megemlíti a régi dicsőség színterét, miután 1849. április 12-én meglátogatta a császári tábort Pest mellett: „Szép az öreg Rákos és környéke – szép a régi hőskor emléke. Gozsdu Gyula a Királyhegy magaslatán építette fel kisvilláját, ahol Corvin Mátyás, a nagy ember sátra állt, számtalan népei között, hogy a haza sorsát megvitassa velük.”12) Még 20. század eleji sajtótermékben is találkozunk azzal a hagyománnyal, hogy a Királydombon állt Mátyás király sátra.13)

A Királydombot nem csupán a nemzeti romantika korában alkotó költőink fantáziája tette a Rákosmező egy meghatározott pontjára, hanem pontos helye már korábban köztudott volt. Bél Mátyás tudósításán kívül bizonyítja ezt több, 18. századi dokumentum is. Az első ismert térkép, amelyen konkrétan feltűnik a Királydomb, egy Pest határát bemutató térkép 1764-ből. Ezen a Királydomb latinul „Monticulus Regalis coronationis”, azaz királyi koronázóhegyként szerepel.14) Ezt követi időben az 1775-ben kiadott Pest és környékének áttekintő térképe, amelyen a Rákos patak jobb partján Königsberg, azaz Királyhegy nevű dombot láthatunk.15)

A 19. századtól kezdve egyre pontosabb térképekkel rendelkezünk a területről, amelyek a század első felében még németül 16), később pedig már magyarul 17) jelölik a nevezetes helyet.

A Királydomb ma is megvan, bejárható, de területét mára már félig felfalták a folyamatosan épülő magánházak. A hely jelentőségét annak idején fel nem ismerő városvezetésnek sikerült a XX. század elején a Királydomb legmeredekebb, délnyugati lejtőjén keresztülvezetni a Nagyicce és Váltó utcát, elfedve így a domb természetes megjelenését. A Királydomb tengerszint felett 137 méteres, legmagasabb pontja ma a Nagyicce utca déli részén lévő családi házak kertjébe esik, a fennmaradó szabad helyen azonban még így is érezhetjük a magaslat nyújtotta kilátást és szabadságot. A kertek végében ott állunk tehát, ahol egykor királyokat választottak vagy éppen háború dolgáról döntöttek.

Hiába figyelmeztetnek évszázadok óta, nem történik semmi

Sajnálatos módon a Királydomb sem történelmi, sem tájvédelmi védettséget nem élvez, így sorsa a lassú, de biztos beépítés. Annál is inkább, mivel a 10. kerület szabályozási tervében a Királydomb beépítésre szánt területként szerepel. Pedig ha akarat volna rá, a még szabadon álló részeit be lehetne vonni a 164 hektáros Felsőrákosi-rétek természetvédelmi területbe, amelynek nyugati határa éppen a Királydomb keleti részénél ér véget, de akár egy különálló, védett szigetként is megállná a helyét.

A történelmi miliő megőrzését illetően az illetékesek részéről még egy emlékoszlopra sem futotta az utóbbi kétszáz évben, pedig erre a mulasztásra folyamatosan emlékeztetik őket a történelmünket szívükön viselő honfitársaink. Íme néhány példa:

„Már ma Rákos mezején leginkább mezei gazdaság űzetik, – minthogy pedig történeti igazság, hogy a’ Rákos mezején található király-hegyen vagy király-dombon a’ hon sarkalatos dolgai intéztettek, kívánatos, hogy ezen nevezetes halom egy emlék oszlop által kijelöltessék.”  (Patachich József tanácsnok: Történeti jegyzetek Szabad királyi Pest városról, Pest 1839)

„Amott a’ Királydomb látszik, hol hagyományos monda szerint kaczagányos őseink’ híres rákosmezei gyűléseik fő vagy is középpontja vala, ’s mellyre egy párévvel ezelőtt néhai Boráros János Pest városa egyik magyar érzelmű tanácsosa, emlékszobrot tervezett emeltetni tiszteletéül az ősek’ szendergő hamvainak, díszéül a’ jelenkor’ érdemeket becsülni  tudó, hálás buzgalmának … de melly, mint sok egyéb, a’ részvétlenség’ hideg karjai között hűlt meg.”(Tollrajzok Garay Jánostól III. kötet, Tájrajzok és utiképek, Pest, 1846)

Ifj. Palugyay Imre császári tanácsos, történetíró szerint „történeti nevezetességű a Rákos mezőn emelkedő úgynevezett „királyhegy” vagy „királydomb”, mellyen első magyar királyaink választása eszközöltetett. A hon őskori történetei iránt kegyelettel viseltetők között, remélleni szabad, fog találkozni, ki e hely emlékét oszlop emelése által örökítendi.” (Szabad királyi városok leírása, Pest-Buda, 1852, 343. o.)

„Illő volna Rákosmezejét nemzeti emlékhellyé tenni! Jó volna, ha olvashatnánk a hazai lapokban arról, hogy az illetékesek átérzik a régi rákosmezei országgyűlések jelképes üzenetét.” (Haraszti Endre: Rákosnak szent határa, in Szabadság, 1986. augusztus 29.)

„Rákos, Rákos, hová lettél?  Szép híredből de kiestél!”18)

A magyar történelemmel foglalkozó ismeretterjesztő és tudományos művek Rákosmező meglétét még csak-csak, a Királydomb létezését azonban már nem tartják említésre méltónak. A legalább harmincöt országgyűlésünknek otthont adó helyszín nem szerepel a Nemzeti emlékhelyek listáján, pedig ezen a jegyzéken Ópusztaszert, az anonymusi hagyomány szerinti első országgyűlés helyszínét és a jelenlegi Országházat egyaránt megtaláljuk.

Sajnos a 20. század visszavonhatatlanul átformálta a Rákosmező területét. Jelen írás célja nem más, mint hogy az emblematikus országgyűlések – mára úgy, ahogy megmaradt – központi helyszínére, a Királydombra felhívja a közvélemény figyelmét – hangsúlyozva a terület megóvásának fontosságát. Ezenkívül tovább nem odázható a rákosmezei Királydombon egy méltó emlékjel felállítása és emlékpark kialakítása.

Kontos Gábor © Magyar Patrióták Közössége, 2020. április 22.

Felhasznált irodalom:

• Gerevich László: Budapest története I. Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig, Akadémiai Kiadó, Budapest 1975, 238 o.
• Katona Zoltán: A híres Rákosmező (in: https://multarnyai.hu/index.php/hirek/egyeb/70-a-hires-rakosmezo)
• Az országgyűlés képviselőházának 5. ülése 1932. február 17-én, 284 o.
• Schreiber-Kovács Gergely: A reformáció Lengyelországban.- In: Sárospataki Füzetek, 2011/1., 67 o.
• Puruczki Béla: Hol volt a Rákosmező? In: Élet és Tudomány, 24. évf.,1969/2., 1618-1622 o.
• Haraszti Endre: Rákosnak szent határa…In: Szabadság, 96. évf., 35. szám, 1986. augusztus 29., 14-15 o.
• Dr. Szatmári Antal olvasói leve, In Budapest, 9. évf., 1. szám, 1970, 42 o.
• Bél Mátyás: Pest megyéről, Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága,1977, 24.o.
• Ujabb kori ismeretek tára. Tanulmányok s politikai és társas élet encyclopediája, Hatodik kötet, I-ső és II-ik füzet, Paxton, Spanyolország, Pest 1854, Kiadja Heckenass Gusztáv, 33 o.
• Hunfaly János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, I. kötet, Darmstadt, 1856, Kiadja és nyomtatja Lange Gusztáv gtörgy. Laufner Testvérek Bizománya Pesten, 156 o.
• Adalbert Müller: Die Donau vom Ursprung bis zu den Mündungen zugleich ein Handbuch für Reisende, welche diesen Strom befahren, II. Theil: Die untere Donau, Regensburg, 1841, Verlag von G. Joseph Manz, Noch sieht man am rechten Ufer des Rákos die Ueberreste des alten Königshügels., 67o.
• Magyarország, Veled az Isten!” Brunszvik Teréz naplófeljegyzései 1848-49, Budapest, Argumentum Kiadó, 1999, 196. o.
• A Barbarossa monda. In: Budai Napló, 20. évf., 731. szám, 3 o.
• Mappa universalis territorii Regiae Liberaeque Civitatis Pestiensis ad petitionem Amplissimi Magistratus a R. P. Leonardo Waczpaur ordinis servorum Beatae M. Virg. pariata et noviter in particularibus geometrice delineata…, 1764, (https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/844/)
• Pest és környékének áttekintő térképe, 1775, (https://mapire.eu/hu/map/pest-1775/?layers=77&bbox=2112480.59608894%2C6020150.711496972%2C2138258.9838781157%2C6027794.414325489)
• Plan von dem Seiner Hochgeboren des Herrn Grafen Johan Josef von Fesztetits angehörigen Rákos-Schlosse sammt den dazu gehörigen Wirtschafts Gebäuden und anliegenden Gründen, 1827, (https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/2050/)
• Budapest főváros VI. VII. és X. kerületeiben fekvő Rákosi Rétek tényleges állapotának térrajza, 1880, (https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/933/)
•  Kisfaludy Károly: Rákosi szántó a’ török alatt. In: Kisfaludy Károly minden munkái, Pest, 1843, 169-170 o.

Képek:

1. Pest és Buda látképe a Rákosmező felől 1603-ban (Forrás: Veress Endre: Buda és Pest 1602-1603-iki ostroma, Hadtörténelmi Közlemények, 1910.).

2. Pest és Buda Óbuda felől 1603-ban. A Rákosmezőn éppen egy sereg táborozik (Forrás: Ismeretlen olasz mester,Vatikáni Borgehese Múzeum)

3. A rákosi végzés (Forrás: keptar.oszk.hu)

4. Pest és Buda fővárasoknak képe Rákos mezejéről véve, Hofbauer János és Eduard Gurk műve, 1828 (Forrás: Ercsey Dániel: Beer region and factory district on the vineyards, winesofa.eu, 2016.09.14.)

5. A Rákos mezeje (Dörre Tivadar rajza, Forrás: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 4. szám, 1894)

6. A Rákosmező Mikoviny Sámuel térképein 1732-ből és 1737-ből (Forrás: Topográfiai felmérés – Megyetérképek, http://www.elib.hu/06400/06422/html/top_megye/megye.html)

7. A Királydomb, mint „Monticulus Regalis coronationis” egy 1764-es térképen (Forrás: Mappa universalis territorii Regiae Liberaeque Civitatis Pestiensis ad petitionem Amplissimi Magistratus a R. P. Leonardo Waczpaur ordinis servorum Beatae M. Virg. pariata et noviter in particularibus geometrice delineata…, 1764, (https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/844/)

8. A Királydomb „Königsberg” néven 1775-ből (Forrás: Pest és környékének áttekintő térképe, 1775, https://mapire.eu/hu/map/pest-1775/?layers=77&bbox=2112480.59608894%2C6020150.711496972%2C2138258.9838781157%2C6027794.414325489)

9. A térkép jobb felső sarkában olvasható „Höchster Theil des Königsberges”, azaz  a Királyhegy legmagasabb része1827-ben (Forrás: Plan von dem Seiner Hochgeboren des Herrn Grafen Johan Josef von Fesztetits angehörigen Rákos-Schlosse sammt den dazu gehörigen Wirtschafts Gebäuden und anliegenden Gründen, 1827, https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/2050/)

10. A kettévágott és félig már beépített Királydomb térképe 2012-ben (Forrás: BUDAPEST X. KERÜLET, Kerepesi út – Pilisi utca – 40907/7 telek ÉK-i határa – Rákos-patak vonala – Erdőterület NY-i határa – Pesti határút – Sárga rózsa utca által határolt terület KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE (KSZT), 2012)

11. A félig beépített Királydomb látképe napjainkban (Forrás: Magyar Patrióták Közössége)

Forrás: Beépítés miatt eltűnhet a régi magyar országgyűlések színhelye

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...