Nehezen ért(elmez)hető, hogy 30 évvel a Vörös Terror bukása után még mindig annak karneválját ünnepeltetik a magyarral! Mi meg dajdajozva tűrjük?! Sőt még igen jó képet is vágva hozzá ünnepelgetjük …
A Föltámadási Körmenetben nem tolong a magyar. De a legolcsóbb virsli és sör kommunista ünnepén minden polgárnak ott a helye! Részegen…
Mi ez? Rémálom?
Nem!
Szégyen!
Ugyan mi fontosabb ma a magyarnak? A chicagói csőcselék tüntetésének leverésén való sajnálkozás? Vagy a nagyságrendekkel jelentősebb magyar tragédiáink (tatárjárás, törökdúlás, Habsburg-rontás, szovjet fosztogatás) emlékezete?
Netalán magyar sikereink, diadaljaink, nemzeti önbecsülésünk, magyar eszmélésünk?!
Népünnepély néhány tomboló, tüntető részeg munkás emlékére! Nem túlzás ez?
Nem! Ez a teljes eszmei képzavar !
A „Munka Ünnepe”… sörrel és virslivel… többé-kevésbé tajrészegen…
Ünnepeljük a munkát?! Hát legyen! Ünnepelje, aki akarja! Dolgozhat akár kétszer annyit is! Akár többször annyit is! Akár Sztahanov emlékére, akár annak képe alatt is! De ebben csak akadály lehet ez a kelletlen-kellemetlen munkaszüneti nap!
Hogyan is létezhet, hogy május 1.-je még mindig munkaszüneti ünnepnap a rendszerváltás után 30 esztendővel?
Május elseje talán a nemzetközi baloldaliság ünnepe, de nem a magyarságé !
A nemzetközi baloldal meg nemigen hozott semmi jót a magyar nemzetnek…
Bőséges romlást. Kifosztatásunkat. Nemzeti gyalázatunkat. Két Vörös Terrort!
Egy rövidebbet, 133 naposat 1919-ben, aztán meg egy kiadósabbat fél évszázadon át. A vörös agymosás és terror oly sikeres volt, hogy két „retro” változata is kerekedett: a Horn-korszak, majd jött a deform korszak dögvirága, a 8 esztendős szabadrablás és nemzetvesztés, meg nemzeti kincsünk kiárusítása. D-207 egyetlen őszinte érdeklődésért (Hová tűnik a pénz Csillag elvtárs kezei közt?) a sűllyesztőben végezve a még elaljasultabb furcsány-bajnagy ámokfutásnak adta át a terepet.
Az olcsó hús után máig ihatjuk a híg levet…
És mégis ünnepeljük?
1919 Május elseje… – a népirtás (a 120 milliós kommunista holokauszt) szellemi atyjaival a képen
Teljesen értelmetlen, hogy a chicagoi csőcselék tombolását (és annak megtorlását) miért is kellene „ünnepelnünk”, nekünk magyaroknak, Magyarországon a 21. században…
Az meg ugyan még érthetetlenebb, miért is kell ennek az „ünnep”-nek a szabadnapiság?
Ünnepelje bárki a május elsejét, a munka ünnepét! Szabadon! Dolgozzon csak akárki amennyit akar! (Magam is munkával „ünneplem”…)
Ha meg nem akar… mert május elseje az ő számára henyenap vagy iszákos tivornya, hát majd szabadságolást kér, és ünnepelheti azt henyéléssel, ivászattal, ha akarja.
Nekünk magyaroknak lehetne ehelyett egy igazi Nemzeti Ünnepnapunk immár!
Lehet Május elseje helyett egy valóban „szabadnap”, egy valóban ünnepi, munkaszüneti nap!
Nemzeti önbecsülésünk nagyon szomjazik már a sikereink emlegetésére:
Legyen hát munkaszüneti nap egy méltó Nemzeti Diadalunk napja!
A Nándorfehérvári Diadal – Wagner Sándor festményén: Dugovics Titusz önfeláldozása.
Dugovics „mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta.” (Antonio Bonfini)
Filmre illő történet! Erre érdemes lenne végre áldozni!
A legdiadalmasabb Nándorfehérvár, a győzedelmes csata napja!
Május elseje helyett ez kellene legyen Magyar Ünnepünk !!!
A Nemzeti Diadal Nándorfehérvár Napja – július 22.-e !
vagy akár…
Az évszázadokon át eltitkolt Pozsonyi Diadal Napja – méltán lehet Nemzeti Ünnepünk !
Ha volt rendszerváltás… – Ennyit igazán megérdemel már a magyar!
Kapisztrán János a magyar szabadság és a keresztény hit nándorfehérvári hősének szobra a Budai várban.
Mennyivel szebb is lenne kétes értékű Május elsejéknél egy igazi Magyar Ünnepnap!
Nándorfehérvári Diadala Napja (1456. Áldás hava, azaz július 22.-e) bizony szép nap lenne erre!
Nándorfehérvár Napja – Nemzeti Ünnepünk!
Nándorfehérvárra Szegedről indult Hunyadi János serege…
Akár egy héten át ünnepelhetnénk!
Nándorfehérváron van mit!
Tudatosabb május elsejéket!
Munkával ünnepelve…
és
Tisztesebb, Szebb Magyar Ünnep(ek)et!
kíván tisztelettel:
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
nevében
Dr Szabó László
alapító
Ajánlott olvasmány: Május elseje – ünnep vagy gyász?!
A Pozsonyi Diadal – Nemzeti Ünnepünk
Nándorfehérvár Napja – Nemzeti Ünnepünk!
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...