A műemlékvédelemről

A Radetzky laktanya védett romhalmainak árnyékában…

Képzeljük csak el!

Petőfi eredeti kézirataiból rak szép tüzet valaki…
Vagy éppen a Petőfi laktanya köveiből rak romhalmot…
(1919-ben így is hívták a Radetzky kaszárnyát)

Mi a különbség?

Vajon, mit szólna hozzá a közvélemény, ha valaki egy eredeti Kazinczy-kéziratot égetne el nagy magabiztossággal, élő adásban?! Vagy mit szólnánk hozzá, ha egy (nyomtatásban még meg nem jelent) Vörösmarty vers kézzel írott eredetijét semmisítené meg valaki nyilvánosan?! De akár egy Petőfi, Arany, vagy Babits kéziratot semmisítene meg… Öntudatosan. Büszkén…
„Modern” indulattal…
Befektetés címén!
Persze…

Hát itt egy épített értékünkkel történt ilyen gyalázat.
A jog védelme ellenére.

A hasonlat korban is illő, hiszen hasonló korú műemlékünket, a Radetzky kaszárnyával egyedi épületet roncsolt és részben semmisített meg a jogot vakmerőn tipró bűnöző „befektető”. Helyesebben inkább „kifektető”…

Megjegyzendő: E magabiztos A cég nem kevesebbre tör, a magyar ingatlanpiac vezető szereplőjévé akar válni, főleg Budapesten. Így hát igazán nem mindegy, hogy viselkedésében kultúrált „befektető”, vagy bűnöző „kifektető” módjára viselkedik-e a Pozsonyi alapítású khimaira.

Nem vagyok bizonyos benne, hogy ilyen – értékeink ellen elkövetett bűn után hogyan lehet bocsánatot nyerni a magyar közvélemény művelt értelmiségétől.

Mit is építene az „ingatlanfejlesztő” a pompás eklektikus homlokzat helyére?

Hát ez bizonyosan jól mutatna Békásmegyeren, vagy Gazdagréten – a panelek helyett – de nem itt!

Az ehhez hasonló szörnyek nyomán mondotta a nyolcad-magyar Károly (Charles) herceg: „A modern építészek többet ártottak Londonnak, mint a német bombázók!”

Föl kellene már fogni végre!
Az épített értékeink legalább olyan kincseink, mint az irodalmunk!

Nagy különbség azonban, hogy minden öreg építészeti műalkotás egyedi!
És – versekhez hasonlóan – papíron nem sokszorosítható!

Ahhoz, hogy Magyarország méltósága – nemzetközi méretekben is – helyreálljon, rendet kell tenni a fejekben is!

Helyre kell állítani a műemlékvédelem rendszerét és méltóságát.
Példát kell mutatnunk!

A műemlékvédelmet (jogot és védettséget) szándékosan megsértők pedig méltó büntetést érdemelnek!
A büntetéstételüket is emelni érdemes !
Aki a magyar örökséget pusztítja, az az egész Nemzet elleni követ el bűnt.
Jóvátehetetlen bűnt! Hiszen nincsenek évszázados tudású építőmesterek…

Meg kell értetni végre mindenkivel és különösen politikai vezetőinkkel, hogy épített örökségünk legalább annyira fontos, mint a nyelvünk, vagy irodalmi örökségünk. Ez az, ami igazán látszik!
Az épített örökség értékeinek oktatása ugyanolyan helyet érdemel a közoktatásban, mint az irodalom!

Ahogyan szégyen a bugris beszéd, ahogyan szégyen klasszikus íróink ismeretének hiánya, legalább úgy szégyen az építészeti értékeink ismeretének hiánya is.

Egy-egy épített értékünk elpusztítása kulturális tekintetben a könyvégetéssel egyenértékű!
Ha nem rosszabb! (Mert könyvből maradhat még egy példány…)

Az elpusztított épített értéket nem hozhatja vissza semmi!
Míg egy verseskötetből, ha egy is marad, hát túlél a költemény…

Épített értékeiben él a Nemzet.

A hazafiság minimuma műemlékeink védelme.

Sajátos és gazdag épület-örökségünk tart meg bennünket magyarnak az idelátogatók szemében. (Irodalmunkat nem érthetik, legfeljebb fordításokban élvezhetik…)

A Radetzky-kaszárnya esetében példát kell statuálni!

A jogsértőkkel, bűnözőkkel helyre kell állíttatni az épületet eredetinek megfelelő állapotában!

Fotó: Marjai János

A 19. század végén Benedicty József főmérnök tervei alapján a klasszicista stílusú magtár és raktár tömbjét eklektikus stílusú kaszárnyává építtették át.

Az eredetileg megtartása helyett ma ennyi lehetőségünk maradt: Helyreállítandó (visszaépítendő) az egész tömb az eredeti építőanyagaiból, az elkövető költségén, akár többszörös költségen is. Ez legyen a jogsértő, a bűnöző gondja!

Számtalan ilyen eset történt már a művelt Európában.
A kérdés az, hogy hogyan válaszol az ilyen – kultúránk elleni – támadásokra a társadalom.

Itt az ideje, hogy megszilárdítsuk az épített értékek védelmét Magyarországon is!
Itt az ideje kinyilatkoztatni a Magyar Épített Örökségünk sérthetetlenségét kis Hazánkban és jelen határainkon túl is!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

2016. Nap (június) hava 9.-én
Hauszmann Alajos budai születésű építészünk szülinapján

Kapcsolódó írások:

Magyar Idők – Fászádizmus
Index.hu – Leállították az egykori Radetzky-laktanya bontását

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...