Tömörkény István halála napján a Szögedi Polgárra emlékezünk. Városunk szellemi pillére, oszlopa volt Ő, mint író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.

Ahogyan Móra Ferenc emlékezett rá:

„Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. És sohase gondolt arra, hogy a Kultúrpalota idegen látogatói szemében ő a legnagyobb áhítattal megnézett látnivaló. … világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz.”

Tömörkény szép belvárosi házát szét verte a vak bolsevista indulat. „A múltat végképp eltörölni…„

Tömörkény nevét Szegeden ugyan utca és gimnázium is őrzi, ma azonban már e gimnázium diákjai, de tanárai sem mind tudják, hol is állott e ház…

A Szegedi Városvédő Egyesület azonban emléket kíván állítani Neki. Tömörkény Istvánnak és a Vörös Terror által elpusztított háznak.

Az emlékfal remekül elfér az eredeti ház helyén a jelenleg üres tér közepén. Terveim alapján Barcánfalvi Ferenc vázlata jól érzékelteti a lócát a fallal a tér közepén…

Az emlékfalon Juhász Gyula versével emlékezhetünk rá a lócán megpihenve…

Darvadozás

Tömörkény lócáján ülök, üldögélek,
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet.

Kavarog az élet, ám a Tisza ballag,
Fölötte szép csöndes tavaszi fuvalmak.

Kikelet készül kinn és az alkonyatban
Hajnali derű és boldog bódulat van.

Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,
Ballag a vén víz és elmúlnak az évek.

Tömörkény lócáján darvadozva árván,
Ámulok az élet örök egy csodáján.

A Versös Város – Versös Szöged tervezet keretében a Szögedi Védegylet (Szegedi Városvédő Egyesület) e költemény elhelyezését a Tömörkény Gimnáziummal szemben, Tömörkény lerombolt háza helyén, kőlócán – azaz a mögötti emlékfalon – tervezi.

Persze kedvelt borozója helye, ahol ma a Sellő-ház áll szintúgy megfelelő helyszín lehet más vers(ek), emlékek szerepeltetésének …

Verseink szaporításával a Versös Városban – Versös Szögedön – idővel akár további Tömörkény-lócáknak is hellyet lelhetünk…

Tömörkény lócája (a Tisza-parti Kis-Kőrössy Halászcsárdában)

„Itt élt s darvadozott a magyar föld és a magyar nép
Hű és tisztaszivű íróművésze: Tömörkény.” (Juhász Gyula, A darvadozás – 1927)

Tömörkény háza és róla elnevezett utcája… házán (halála után) már az emléktáblával…

„Itt élt, álmodozott és tért pihenőre Tömörkény.
Vándor, szent ez a hely, míg magyar él s hire száll!”

Ábrándozott Juhász Gyula még 1922-ben (Tömörkény emléktáblájára), de alig több, mint negyven év múlva győzött „A múltat végképp eltörölni” sötét rémsége… az elvetemült bűnösök pedig büntetlenül élték le életüket, vagy még mindig a pusztító Vörös Terror eszméit osztják…

Tömörkénynek – ha városi házát szét is verte a pártos bugrizmus, – tanyai menedékét (apósa tanyáját) Zákányszék határában, a Sebőkhögyben még megmenthetnénk tanya(s)i Tömörkény Emlékháznak. Emlékolvasások tanyájának…
Szép ajándék lenne két év múlva, éppen a 150. születésnapjára!
Ajánlott olvasmány: Péter László – A Sebőkhögyben (A szerette város, 1986.)

Városi háza helyén pedig – míg újjá nem építjük – álljon ott Tömörkény lócája!
A reá emlékező, darvadozó költeménnyel…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ajánlott olvasmány:

Szögedi Darudübögés – II. Fehértavi Darvadozás

Mészöly Gedeon: A „darvadoz” szó eredete (Népünk és nyelvünk. Szerk: Bibó István. Szeged, 1933. 1-8.)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...