A modern demokrácia (nem több, mint) a korrupció terrora ! (Sz.)

Kodály Zoltán

Hungarikumok, Kalendárium, Örökségvédelem 2013. dec. 16.

Szülinapján köszöntjük világhírű zeneoktatónkat és népzenekutatónkat

1882. Álom (december) hava 16.-án született Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.

Kodály Zoltán
(Fotó: Kodályné Péczely Sarolta képgyűjteményéből)

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Vikár Béla fonogramgyűjteményének hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni.

A népdalgyűjtő Kodály Zoltán 1906-ban

Kutatásai elején ismerkedett meg a hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor indult életre szóló barátságuk is…

Kodály a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. A Megkésett melódiák dalsorozatában a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel pótolta azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdették egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta hazáját elnyomó hatalmaknak…

Kodály Zoltán életútja kiállítás – Bácstudástár

Kodály Zoltán zenei nevelési elvei ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is.

Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van …