Scroll To Top
2017. Enyészet hava (November) 21.-e - Olivér neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll!

Szeged a halott Város

Virágvasárnap – Pálmavasárnap

Virágvasárnap

pálmavasárnap

 

A virágvasárnap a keresztény hagyománykör virágos, szép ünnepe. Rokon más vallások, ill. a pogányság szép tavasz-köszöntőivel. A hagyomány szerint Jézust pálmaágakkal köszöntötték…

A mi éghajlatunkon nem él meg szabadon a pálmák szinte egyetlen faja sem, így nálunk a hagyomány más növényeket tett meg e kultusz tárgyául… Magyarországon és Szeged környékén a virágvasárnap leginkább „barkaszentölés”-sel telik…

A virágvasárnapot mögelőzi a virághét, a fájdalmaspéntök és a virágszombat. E jelös napok kiveszőben lévő szokásait szeretném immár harmadik alkalommal e „hagyományos” röndözvénnyel újra beemelni a szögediek, és főképp a legnagyobb szögedi kirajzás: az újszögediek gondolatvilágába…

Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” többször is mögemléközik e hajdan gazdag hagyománykörről.

A „barkaszentölés” a Szögedi nagytájon általánosan elterjedt szokás volt. Gyakran a koldúsok kínálták a barkát a templom kapujában…   

Gazdag magyar hagyománykörünkben emlegették a barkát „bárka”, „cica”, a görögkatolikusoknál „cicuska”, az észak-bácskai Bátyán „cicaméce”, Székelyföldön „pimpó”, Aranyosszéken „fűzfacicula”, Torockón „polinga” néven is.

Tápén régebben ezüstfa („olajfa”) ágat is szentöltettek. A templomból hazahozott szentölt barkából hajdan minden családtag lenyelt egy-egy szemet, hogy egészségét az évben is megőrizze.

Kis-Zomboron a szentölt barkáról egy-egy rügyet letörnek és keresztet idézve a féltett lábasjószág (ló, tehén) homlokán dörzsölik szét, hogy a nyila, azaz a villám elkerülje, megkímélje őket.

A szentölt barkát régi hagyomány szerint nem viszik be a házba, hanem az ereszet alá tűzik. Ez vélhetően pogány hagyománykörünk emléke, melynek értelme egykor a gonosz szellemeknek a háztól való távol tartása lehetett.

A palócok körében számos faluban máig él a kiszejárás, kiszehajtás, máshol villőzés hagyománya. A kisze-hagyomány az ősi pogány téltemetésnek, tavaszvárásnak színes megnyilatkozása. A kiszét, kiszebabát a lányok, menyecskék, gyerekek énekszóval kísérik.

A moldvai Klézse csángó magyar legényei virágvasárnapon belefújnak fűzfasípjukba, azaz tilinkájukba. E szertartásnak, a habajgatásnak – mint mondják – a célja, hogy a halottak meghallják és várják a húsvéti föltámadást. Eredeti hiedelemkörében vélhetően a természet tündéreit költögették, a tavaszt köszöntötték vele.

A nagyhét, vagy más nevén „sanyarúhét” a szögedi nagytájon is a testi, lelki mögtisztulásnak, a ház körüli tisztálkodásnak, a tavaszi teendőknek, a nagytakarításnak, avagy a tavasz méltó fogadtatásának ideje. Tanyahelyön, falun ezidőtájt meszölik (föstik) újra a házat. Alighanem mára már kihalt, hitös gyevi (algyői) hagyomány, hogy a gazda az udvarra összegyűjti minden munkaeszközét és hosszan imádkozik fölötte a szöbb jövendőt várva.

A hagyományőrző magyar ember e héten megifjítja hajlékát. Mikor már minden rendben ragyog, megpihen, és elhalt hozzátartozóira, őseire emlékezik. Majd fölkerekedik és meglátogatja, megtisztogatja azok nyughelyeit, az elődök még álló sírjait…

       A Nagyhét bevezető napján, virágvasárnapon szerte a keresztény világban az első virágokat üdvözölve pálma, vagy barkaágakat szentelnek. Az ünnepnap eredeti latin neve „Dominica palmārum” – azaz „Pálmavasárnap” – alakban a Jézust köszöntő pálmákra emlékezik.

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo

Hírek

Elmehetek…
Elmehetek…
2017 nov. 15.

Kincset rejthet a föld

2017 szept. 25.
Kincset rejthet a föld