Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Nem kérünk a fasiszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót!
Azóta is csonkák és nyomorultak vagyunk...

Szeged a halott Város

Szegedi városképek

Szögedi hírek 2014. júl. 02.

Már többször tettem észrevételt városom szépítése érdekében, de az illetékesek sajnos nemigen reagáltak rá. Mintha nem is lenne főépítészünk vagy főkertészünk, olyannyira elhanyagoltak, vagy értelmetlenül fásítottak a város közterületei. A Dóm téri öltözők felszámolásával egyetértek, mert a 600 négyzetméteres állandó színpad megépültével (1969) eltorzították a székesegyház előterét és megfelelő szigetelés híján megkárosították a Dömötör-torony Aba-Novák freskóit. Nem csak a Dóm téren folyik városképrombolás (legalább ott csak ideiglenesen). Legfeltűnőbb az Aradi vértanúk terének minősíthetetlen vegetációja, amely tökéletesen elfüggönyözi az egyetemi-egyházi épületeket, az európai hírű zsinagógát körülvevő őserdő, a pompás, szecessziós Gróf-palota 40%-át eltakaró ostorfák, a Stefánia neoreneszánsz kirakatházsora előtt immár matuzsálemmé cseperedett platánfa, a Kass-szálló előtti dzsungel, a Honvéd téri volt laktanya helyiségeit nappali félhomályra kárhoztató vadgesztenyesor jelentős városképi értékek látványától fosztja meg a szegedieket és az idelátogató turistát egyaránt. Az alsóvárosi templomtól már alig tudunk visszatérni a Borbás utcán, mert az ápolatlan fák még egy normál magasságú autóbusz tetejét is végigkaristolják. Vannak viszont pozitív példák is: a színházzal szemben és a Müller-palota (Dugonics tér 11) elől kivágott ostorfák, a Kakasos templom mellől eltávolított nyárfák végre levegőhöz juttatták eme városképi jelentőségű épületeinket. Ugye, milyen szépek! A Dugonics téren viszont túlzásba vitték a burkolást, kietlen térséggé változtatva az addig kellemes kiülő-parkot, mely korábban találkozóhelye volt fiataloknak és nyugdíjasoknak egyaránt. Csupán a Dugonics-szobor körül találunk néhány háttámlás padot, ahol rendszeresen hajléktalanok fekszenek, de e padok sem alkalmasak késő ősztől kora tavaszig tartó napozásra, mert a Müller-palota hatalmas tömege már kora délutántól árnyékot vet a tér nyugati felére. A Somogyi utcát bezzeg gondosan beültették hársakkal, ahol másfél év után már alig látszik valami a város egyik árvíz előtti műemléki házsorából. Ott van fa, ahol nem kéne és ott nincs, ahol lehetne és szükség lenne rá – nagyjából így fogalmazhatom meg Szeged belvárosának vegetációját.

Dr. Somorjai Ferenc



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Somorjai Ferenc