Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 10.-e - Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A szegedi értelmiség már nem létezik!
Elnyelte a közrettegés! ... meg a köz-közöny...
Értelmiségiek elszigetelten éldegélnek ugyan,
de nem alkotnak már semmiféle közösséget...
Ha írni sem mernek, hát nekik szól ez a lap!

Szeged a halott Város

Csokoládébarna alpakakanca született a Szegedi Vadasparkban

Örömhírek, Szögedi hírek 2013. ápr. 05.

Szeged, 2013. április 4., csütörtök (MTI) – Nőstény alpaka (Lama pacos) született a Szegedi Vadasparkban. A csokoládébarna jövevény, amelyet már születése pillanatától megfigyelhetnek a látogatók, a Tia nevet kapta gondozóitól – közölte Veprik Róbert igazgató.

A március 21-én világra jött kanca anyja, Ibolya és apja, Kázmér szürkés színű, így a csikó dús, barnás szőre első pillantásra meglepetést okoz a vendégeknek.
A Tisza-parti város alpakacsapata az elmúlt hetekben nemcsak Tiával bővült, hanem Németországból is érkezett két új kanca, így a látogatók hamarosan – a karanténidőszak letelte után – már hat példányt figyelhetnek meg a dél-amerikai teveféléből.
Az alpakát ötezer éve háziasították, őse a guanakónál kisebb termetű vikunya. Az 55-65 kilogrammos testtömegű állatok vérében magas a vörösvérsejtek száma, így alkalmazkodnak a ritka magashegyi levegőhöz. Gyapjuk igen jó minőségű, finom, meleg, a legtöbbet belőle Peruban termelik. Az alpakát kétévente nyírják, egyszerre 2,5-3 kilogramm gyapjút ad.
Dél-Amerikában az állat húsát, bőrét és tejét is hasznosítják, de egyre kedveltebb háziállattá válik Észak-Amerikában és Európában, nemcsak értékes szőre, hanem viszonylag egyszerű tartása miatt is. Ehhez hozzájárul, hogy közeli rokonánál, a lámánál kisebb és kevésbé agresszív, sőt, némelyik kifejezetten barátságossá válhat gondozójával.
Magyarországon egyedül a Szegedi Vadasparkban találkozhatnak a látogatók valamennyi dél-amerikai tevefélével, beleértve a vadon élő és a háziasított formákat is.



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

admin