Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 05.-e - Ünige, Csaba, Bács, Bacsó, Vilma, Sebő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Nem kérünk a fasiszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót!
Azóta is csonkák és nyomorultak vagyunk...

Szeged a halott Város

Hadihajóként is szolgálhatott a Szőke Tisza?

Hírháttér, Szögedi hírek 2012. nov. 01.

A tápéi öbölben elsüllyedt Szőke Tisza gőzhajó faburkolata és vasszerkezete után a kazánházzal folytatódik a trancsírozás. A lego-szerű szétbontás és újraépítés helyett hulladékvasként megy veszendőbe Szeged vizi büszkesége…

A bontás során taton rejtélyes feliratot találtak. Magyarországon nem használt betűtípussal festették oda, hogy „Albatross”. Lehet, hogy a gőzös hadszolgálatot teljesített az első világháborúban.

A trancsírozást végzők a korábbi hosszadalmas és meddő jogi eljárások csúszásait behozva gőzerővel darabolnak. Már a gőzgépnél tartanak. A hajón még mindig tetemes mennyiségű fa alkatrész – padló és oldallemezek, mennyezeti borítás – van, ez nehezíti a lángvágást. Körülményessé válik az esztelen bontás, mert több alkatrészt egyben, sérülésmentesen kell kivenni a halálra ítélt hajóból. Bár a hajó felsőrészének java még megmenthető lett volna, – a Város és a Hon érdekeivel szemben – a trancsírozóknak kedvező (anti)Kulturális Örökségvédelmi Hivatal csak a még mindig működőképes(!) gőzgépet ítélte mentendőnek.

Fotó: szegedpanorama.blogspot.com

A Szőke Tisza süllyedése körül sokféle elmélet látott napvilágot a jégnyomástól kezdve, a fenékszelepek elfagyásáig. Eddig azonban egy dolog biztosnak tűnt: a hajó elnevezése és tulajdonosai. A hajóra évtizedeken keresztül rengeteg festéket kentek, azonban ezek a rétegek az idők során lemállottak, a folyamatos mozgatás, és a munkálatok miatt leperegtek. Így néhány napja hajótaton egy rejtélyes felirat tűnt fel: „Albatross”.

A Szeged Panoráma blog által megkérdezett szakértő, Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke a tipográfia alapján német hadszolgálatra következtet, a szóvégi dupla s-ből pedig az I. világháborúra, mivel később már egy s-sel írták a szót.

Balogh szerint a hajó 1918-ban a központi hatalmak bulgáriai konzulátusait és bankjait mentette a bolgár hadsereg összeomlása után, arról viszont nem maradt fenn adat, hogy ezt Albatross néven tette volna.

Az első világháborúban a flotta által rekvirált kereskedelmi hajók listáján szerepel ugyan egy ilyen nevű hajó, de az egy 1916-os építésű tengeri hajó, amely a Trieszti-öbölben teljesített szolgálatot.

Fotó: Illes Tibor / szegedpanorama.blogspot.com

A szakértő szerint ettől még lehetséges, hogy valóban hadszolgálatot teljesített a hajó. Lehet, hogy nem a flotta, hanem a hadsereg vette igénybe, ráadásul a háború vége felé egyre kevésbé figyeltek a pontos névváltoztatásokra. Balogh nem zárja ki azt sem, hogy egyszerűen németnek álcázták a hajót: „az al-dunai vízi úton senki, se az ideges németek, se a németekkel szövetséges, de a magyarokkal nem annyira barátságos környékbeli népek, szerbek, románok – ne lőjenek a hajóra, higgyék csak azt, hogy az egy német hajó és maradjanak veszteg” – véli az egyesület elnöke.

Szén helyett pakura

1917-ben – a Széchenyi István típus tervei alapján – már a legnagyobb magyar folyami termesgőzösöket, a IV. Károlyt és a Zita Királynét, kezdték építeni a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében. A hajó az Újpesten készült oldalkerekes személyszállító gőzhajók egyik legnagyobb példánya volt. Hossza 77,4 m szélessége 15,29 m merülése 1,5 méter. Az égéstermékét két kéménybe vezető gőzkazán 800 LE teljesítményt volt képes leadni. A 333-as számú, háromhengeres compound (triplex) gépet pakurával táplálták.

A IV. Károly esetében így szó sem volt a Titanic filmből jól ismert szénporos, hatalmas lapátokat forgató kazánfűtőkről. Itt szinte patikatisztaság uralkodott, hiszen a sok helyett elfoglaló, nehezen tárolható, problémás szén helyett a modernebb pakurát használták fel a hajó üzemeltetésére.
A bontás során először a gépház tetejét távolították el azért, hogy magát a gőzgépet, és a hajtást a korábbi KÖH határozatnak megfelelően egyben, illetve részegységekre bontva ki tudják emelni.

A hajó nevei és tulajdonosai

1917: IV. KÁROLY, Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR)
1919: SAS, MFTR.
1930: SZENT IMRE, MFTR.
1944 végén Ausztriába menekítik
1947: SZENT IMRE, MESzHART.
1950: FELSZABADULÁS, MESzHART.
1955: FELSZABADULÁS, MAHART.
1958-ban a MAHART Újpesti Hajójavító Üzemben átépítik turistahajóvá
1976-ban leselejtezik, állóhajó állományba sorolják.
1978: SZŐKE TISZA II., Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat.
1979: discohajóként üzemel Szegeden.
2000: SZŐKE TISZA II., Tiszayacht Kft. A Tápéi-öbölben áll.
2005-SZŐKE TISZA II., Európa Rendezvény Iroda Kft.
2007-SZŐKE TISZA II., Tiszayacht Kft.
2010-SZŐKE TISZA II., Technológia Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kht.

Forrás: MTI ,Index.hu, Szeged Panoráma



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

admin