Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 03.-a - Ferenc, Olívia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Szeged, ahol ma a sikkasztást, a haverhízlalást és hűtlen kezelést,
a hagyománypusztítást "fejlesztés"-ként emlegetik...

Szeged a halott Város

Nagyárvíz: a méltó megemlékezés és a múzeum még várat magára

Nem méltóak a város szellemiségéhez, múltjához az árvízi megemlékezések – véli Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke. Önkormányzati képviselőként még 2003-ban indítványozta, hogy a Nagyárvíz évfordulóját avassák hivatalos városi ünneppé, illetve kezdeményezte egy állandó kiállítás létrehozását is. Javaslatainak egy részét kisajátította, másik részét lesöpörte az asztalról az akkori MSZP-SZDSZ-es közgyűlési többség.

A Krikkay-ház méltó helye lehetett volna az árvízi múzeumnak

A javaslat szerint a Nagyárvizet túlélt utolsó vályogházban, a Krikkay-házban kellett volna kialakítani az állandó tárlatot, ami nem is lett volna túl bonyolult, hiszen az épület tulajdonosa az önkormányzat volt. Szabó László úgy fogalmaz: polgári demokráciákban, kulturált országok kulturált városaiban a hasonló kismúzeumok természetes igazgyöngyei az idegenforgalomnak. Ezt az épületet azonban 11 millió forintért kiárusította a város balvezetése.

A másik árvízzel kapcsolatos javaslat szerint hivatalos városi emléknappá kellene nyilvánítani március 12-ét, és minden esztendőben méltó megemlékezést kellene tartani. Szabó elképzelése szerint eleinte kisebb megemlékezéssorozat is elegendő, amely később akár egy búcsújellegű karnevál-ünneppé duzzadhat korabeli ruhák, közlekedési formák megelevenítésével. Ez már az idegenforgalom felpezsdítésére is alkalmas lehetne. A megemlékezéssorozatban Szabó László iskolák közti futóverseny, lábtójáró-versenyt képzelt el. (A lábtó az árvíz idejének különleges, pallókból, cölöpökből készült járdája.) A rendezvényen tarthatnának egész napos – a legkülönbözőbb csoportok erejét összemérő – úszóversenyt az uszodában, a bátrabbak, kevésbé fázósak megfelelő időjárás esetén délután megmártózhatnának a Tiszában, este pedig a korabeli, rákövetkező napok hideg hangulatát megidézve tábortüzeknél szabadtéri bográcsos főzéssel, szalonnázással lehetne emlékezni.

Szabó szerint az Árvízi emlékmű és a megsegítő városok emléktáblái által határolt kis tér a hivatalos rendezvények megfelelő kiindulópontja lehet. A rendezvényt éjfélkor – a korabeli, belvárosi menekülési útvonalnak megfelelően – egy fáklyás körmenet zárhatná a hajdani hajóhíd helyén álló régi hídon át, Szeged belvárosából Újszegedre.

– A későbbiekben az Árvíz-ünnep kibővülhetne, lehetne belőle Szeged Feltámadásának Ünnepe, a hagyományos szép tavaszköszöntő játékokkal pedig akár több napos Szögedi Téltemető Tavaszünnep – tette hozzá a Szögedi Védegylet elnöke.

Ezt a javaslatot Szabó László 2003-ban, az árvíz 124. évfordulója előtt nyújtotta be. Mint elmesélte, az indítvány hivatalos benyújtását követő napon az akkor még létező, azóta a politikai süllyesztőbe jutott Centrum és SZDSZ a hely médián keresztül kisajátították ötletét. Később az EU-csatlakozáshoz közeledve a 125. évforduló méltó megünneplésének tervezetét végül elfogadta a közgyűlés, ám a szervezésből Szabó Lászlót kiszorították. Mint mondta, a megemlékezés olyan is lett: Botka László, a közismert komisszár celebrálta az ünnepet, és az országos pártkongresszusba torkollott, melyen az internacionálét énekelték. Elmesélte azt is: komoly bakik is kísérték a 2004-es, már Botka László által dirigált városi megemlékezést: az egyetlen, amit majdnem jól átvettek az eredeti tervből, az a fáklyás fölvonulás volt, csak annak az irányát elvétették. Nem a hajdani menekülés irányában vonultak Szegedről Újszeged felé az öreg (egykoron hajó-) hídon át, hanem a kiskörúton, mert az nagyobb nézettséget biztosított…

Szabó szerint azonban egy megyeszékhely, egy 170 ezres város, egy régióközpont tartozik annyival magának és a világnak, hogy évszázadokra visszamenőlegesen legnagyobb jelentőségű eseményét méltóan megünnepli.



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

GKriszta

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó