Kegyelet Szegeden…

Hányadán is állunk ma a kegyelettel Szegeden…

Mindenszentek múltával elmerenghetünk azon, hogyan is állunk Szegeden a kegyelet dolgával.
Mit is jelent a “KEGYELET” Szegeden?
A számvetés eredménye igencsak siralmas, bizonyossággal mondható (elő)balkáninak.

Talán még annak sem! Hiszen a balkáni népek becsülik őseiket!

TEMETŐK

A Rókusi Temető “kő-csont-főd” technikával történt teljes eldózerolásához képest a Gyevi temető kődarálógépe már jelentős „technikai” fejlődésről árulkodik. A földi maradványok javát valóban kiakolbólították. Nem pusztán „elplanírozták”…
A Rókusi Temető helyén épült Szellemtelep, vagy Sírváros(rész) bizony az összegányolt sírokon és az ott elkavart csontokon épült.

Ajánlott olvasmány: Dr. Apró Ferenc: Régi séta a rókusi temetőben

A Gyevi Temető köveit már módszeres alapossággal – és persze üzleti sóvársággal – darálták le, és adták is el (háromszoros áron) az akkor épülő autópályához. Aki szeretteinek sírjait nem bírta a Gyevi Temetőből átmenteni, az emlékezhet rájuk minden alkalommal a pályán száguldva Pest felé, vagy éppen Nándorfehérvárra (óbolgárul: Belgrádra, rácul: Beográdra) tartva.

Magam e helyett – a gyalázat helyett – valami szebbet, tisztesebbet terveztem…

Őseink emlékezetéül valami kegyeletteljesebbet javasoltam!

Gyevi kegyeleti kert kialakítása indítvány – 2003. március 11.

A Gyevi Kegyeleti Kert emlékhalom-terve (a kimentett kövekkel)
Simor Márton rajza Dr Szabó László vázlata alapján

A Gyevi Temetőben nyugvó jelös szögediek sírjainak egy részét – mely egy kegyeleti kert kialakításához is elegendő lett volna – magam mentegettem át a Belvárosi Temető egy arra kijelölt helyére. A „kőtár”-ba. Több, mint egy éven át sürgettem, hogy a fölszámolás előtt legalább a Selymös Város (Fölsőváros) temetőjének értékfölmérése történjen meg. Ezen (kb. fél millió Ft-os) fölmérés esélyének egy tollvonással véget vető önkormányzati döntés után két hónapon át dagasztottam a sarat… a sírokat, a mozdítható köveket mentve…
Mindenszentekre mindent eltakarítottak a Gyevi Temetőből és körbe is kerítették azt olcsó dróthállóval, nehogy megkésett látogató tévedjen oda, szeretteinek gyertyát gyújtani…
Azévben százak gyújtottak gyertyát kirekesztve! – A drótkerítés tövéből merengve e kegyeleten…

Számadás a Belvárosi temetőben a szétvert Gyevi temető kövei közt 2003 őszén, Halottak Napján…

A kultúrtörténeti emlékekben igencsak bővelkedő Gyevi temetőben mindent szétvertek. Még a Fölsőváros egykor jellegzetes építkezésére emlékeztető temető-csőszházat is, mely – mint jeleztem – alkalmas lehetett volna a terület őrzésére is, de akár körzet Városőrségének főhadiszállásául is. Nem, ez se szempont!
Inkább “a múltat végképp eltörölni” … ahogyan az internáci terror himnusza szól…

Az akkor meghirdetett (6 emeletes házakkal is ékes) gyevi “lakópark”-ból azóta sem lett semmi! Csak a gyomtenger áll… Vajon be-befizetgetik a gyombírságot is?! Mint minden tisztességes – csak alkalmilag mulasztó – polgár…
Hát persze hogy nem!
Az ilyen hatalmas telkek tulajdonosai nálunk sokkal eggyenlőbbek!!!

Mindenen eluralkodik hát a gaz…

A gyevi tárgyalások során sikerült 30 millió Ft-ot kialkudnom az akkori tulajdonos OTP Ingatlan Rt.-től a Gyevi Kegyeleti Kert kialakítására. A pénz meg is érkezett Szeged Város pénztárába, majd azzal a lendülettel el is tűnt…

Természetesen – mint ez korruptisztánban már csak bevett szokás – a pénz eltűnik! Még akkor is, ha címkézve érkezik…
Lásd: Gyevi temető: hova tűnt a 30 millió?

A Gyevi fából vaskarika Sz.-né Fehér-Botka módra : propaganda a tények ellenében is!
A tények tagadása persze eddig sem állt messze a Város-vesztő balvezetéstől, de ez a bejelentés azért még tőlük sem mindennapi: „A beépítési százalék a korábbinál valamivel „intenzívebb” lett, annak érdekében, hogy mellette minél nagyobb zöldet hagyhassanak.” Tehát magyarul, sőt bal-szögediül: Kevesebb lösz a zöld, hogy több lögyön a zöld! – És ez természetesen: Pozitívum! „…az új elképzelés jó keret – értékelt Sz. Fehér Éva városi főépítész.” – a hatalomban maradásért mindent!!!
A teljes cikk megtekintéséhez kattintson ide:
Új városrész a Gyevi temető helyén – Délmagyar (2011-12-20)

Azóta persze a megmentett kövek is siralmasan fogyatkoztak a(z akkori) temetőigazgató által arra kijelölt helyről… Évről évre kevesebb lett belőlük, hiszen az elsikkasztott Kegyeleti kert csak váratott magára…

Pusztulnak a kövek… – Kinek áll mindez érdekében?

Számtalan alkalommal megbüntették már a temető hódi-igazgatóságát sírkövekkel való üzérkedésért. (Lásd Csapó Balázs ellenük nyert pereit.) Pedig a gyevi köveket még számon sem kérte rajtuk senki!

Ahogy Dóczi Tamás írta 2009-ben: „…a temető síremlékeit folyamatosan törik, zúzzák a munkások és a mellé tett konténerben elszállítják a törmeléket. A régebbi fotókkal összevetve eddig kb. 2/3-át eltüntették a kegyeleti parkba szánt sírköveknek, emlékeknek.”

Végül némi öröm az ürömben: A mentett kövek el nem kótyavetyélt (el nem sikkasztott és el nem lopott) maradéka az Ópusztaszeri Emlékparkban nyert idén – talán végre – végső menedéket. A kezeim közt kimentett köveket rámhagyományozta a – lakó parkot végül nem építő – befektető, hát hagyományozhatnám-e magam – Kegyeleti kert híján – jobb gazdára, mint a nemzeti emlékparkra?

Ajánlott olvasmány: Gyevi temető

SÍROK

Ifjúkoromban egy évtizeden át csak én raktam virágot Juhász Gyula sírjára Mindenszentek alkalmával.
De a Dóm altemplomában a néhai Klébelsberg Kunó sem talált közelebbi rajongót nálam…
Mitagadás, ennek nyomán régóta gyülemlett már bennem az indulat!

De képviselőként, városatyaként sem üthettem át az aktuális balvezetés ingerküszöbét!

Hét és fél esztendeje pihentetik a városvesztő elvtársak régivágású, “jó bürokrata”-ként a Szegedi Temetők értékeinek megmentésére és megőrzésére tett átfogó javaslatomat, képviselői indítványomat…

Egyéni képviselői indítvány
Szegedi jeleseink végső nyughelyeinek védelme – 2008. április 12.
A teljes indítványt iktatták – ez alkalommal szokatlanul “támogatásukat” emlegetve – az elvtársak. Természetesen, tőlük megszokott természetességgel, semmiféle támogatásnak nyomát nem észlelhettük azóta sem. Ami mégis áttételesen védelem alá került, az csakis “civil” védelmet élvez.
Ágoston István mérnöksír-jegyzéke nyomán a mérnökkamara elnöke, Bodor Dezső fölkarolásával a mérnöksírokra immár van, aki gondot visel: a Mérnökkamara mérnökkara. Más szakmai testületek a fülük botját sem mozdították. Így pl. legnagyobb orvosprofesszoraink gyönyörű sírjait az idő vasfoga, meg az azokat (a gazdátlanul lejárt sírokat) értékesítgető temetőgondnokság emészti el…
A Mérnöki Kamaráéhoz hasonlóan civil jellegű, magyarul polgári összefogás a polgári társadalom ismérve lenne. De – mint tudjuk, és napról napra újra döbbenjük, – a csonkország nem “polgári társadalom”-ban él. A deformkor bomló erjedése a fejekben is mind tovább habzik.
A horror-hódi-utáni temető-igazgató ugyan a támogatásáról tájékoztatott, de amíg jogszabály nem védi jeleseink nyugalmát és temetőink szépségeit, addig csakis a jóindulatára és bölcs belátására számíthattunk…

Aztán 2010-től valamivel komolyabb védelmet nyertek a sírok és tartalmuk, de költségvetés és megfelelő értékítélet híján… a toronyaljasok elveszejtik temetőink értékeit is mind!

A temetőinkben pedig lejárva tűnnek el a legszebb és leggazdagabb díszítésű síremlékek is budicsempés szörnyűségeknek adva át a helyüket.
A béka ülepe alatti “modern” – vagyis ál-modern – közízlés a temetőinkben is tarol…

Tóth Tamás, a magyar temetőszakértő csaknem 40 000 magyar híresség sírját adatolta és rendszerezte a fővárostól Dardzsilingig. A szögedi születésű kutató természetesen a Szöged-környéki temetőkhöz ért a legjobban. Szakértelmét azonban máig sem nyílt módja szülővárosa számára kamatoztatnia. Szegeden egyszerűen nem számítanak temető-értékeink…

Álljon most itt csak egyetlen igen életszerű példa, mennyin is múlik ma jeles őseink nyughelyeinek védelme:
Tóth Tamással, a szögedi temetőszakértővel a Tápai Temetőt járva és fölkeresve Ács Gyuri bácsi, Tápé legnagyobb magyar táncosának (Martin György néptáncgyűjtő adatközlőjének) sírját, véletlen bukkantunk rá a síron lengedező cédulára, miszerint a sír lejárt és amennyiben meg nem váltják azt, hamarosan fölszámolják… Mészáros Attilát, Tápé akkori képviselőjét kezdtem módszeresen zaklatni vele: Az Ő közvetlen felelőssége Tápé kultúrörökségének védelme. Néminemű nógatásomra Tápé képviselője tette a dolgát, és megváltotta a legendás tápai táncos sírját, így az ma is áll…
(Bár minden városatya tenné így a dolgát!!!)

Ajánlott olvasmány: Ács Gyura bácsi ma lenne 125 éves!

A tápai táncok pedig élnek!
Ha ugyan a Város-vesztő mutyizmusban csak a „néptáncosok” tagjaiban is…
Lippentős, röszkettetős, körösztöző, olájos, mög darudöbögő… Micsoda táncok!
A szögedi, mög tápai táncosok pedig kijárhatnak emlékezni, a Nagy Előd sírját látogatni, koszorúzni…

De hány olyan sír tűnik el, amelynek lejártát nem észleli tisztes polgár!? Véletlenül… Vagy olyan nyughely, amit esetleg a tisztes polgárnak megmenteni jószántából sincsen elég pénze…
Ezen a példán is buzdulva átfogó síremlék-védelemre tettem indítványt több, mint 7 és fél éve…
E kezdeményezés a városvesztő mutyizmus tajtékjai alatt azóta is csendesen pihen…

Végső jeladás – Hanyagság miatt tűnnek el nagyjaink nyughelyei?

Kegyeletteljesen is…
Szöbb Jövendőt!
kíván
Tisztelettel:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr. Szabó László
www.ujszeged.hu

Ajánlott olvasmányok : Gyevi temető

Borvendég Béla: Kegyetlen kegyelet (2004-06-30)

Dóczi Tamás: Pusztulnak a kövek… – Kinek áll mindez érdekében?

És ízelítőül… hogyan őrzik mások (h)őseik emlékezetét:

Remembrance Day – a Nagy Háborúban elesettek emlékezete

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...