Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 07.-e - Ambrus, Ambrózia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Szeged a halott Város

Alkotótábor nyílt Szőregen

Rendezvények 2013. júl. 15.

Egyhetes alkotótábor nyílt meg vasárnap a Szőregi Faluházban, az alkotások közül valószínűleg több kapcsolódik majd valamilyen módon a településhez.

Rózsavölgyi József (Fidesz-KDNP), Szőreg önkormányzati képviselője köszöntőjében elmondta, a Szőregi Faluház halálra volt ítélve, a közgyűlés azt javasolta, hogy adják el. A képviselő azonban indítványt terjesztett elő, hogy ne kelljen megválniuk a faluháztól, hanem a művelődési házzal közös költségvetésből, annak részeként működhessen tovább. Az idei nyáron már két gyermektábornak is helyet adott a ház, most pedig egy alkotótábor lelt benne otthonra – ez is bizonyítja: szükség van az épületre – hangsúlyozta a politikus. A mostani rendezvényhez fedezetet az önkormányzat biztosít egy 200 ezer forintos pályázatból, melyre sikerrel pályázott az Ágó Rita által vezetett szőregi Tömörkény Művelődési Ház.

Miklós Péter történész, a szegedi k9özgyűlés kulturális bizottságának tagja köszöntőjében felidézte, 2010 óta, Rózsavölgyi József képviselőségének kezdetétől örvendetesen nagy hangsúlyt kapnak Szőregen a kulturális események. Januárban Kálmány Lajosról, augusztus 20-21-én a szerb megszállás alóli felszabadulásról emlékeznek meg, de szép ünnep a Katalin-napi búcsú, és új fényt kapott a Szőregi Rózsaünnep is. Az alkotótáborral kapcsolatban Miklós Péter a gyökerekre utalt. Emlékeztetett, 1746-ban itt született Todor Illic ikonfestő, templomdíszítő mester, akinek alkotásai a történelmi Magyarország számos ortodox és görögkatolikus templomában fellelhetők. Bálint Sándor kutatásai szerint a 18. század végén készült szőregi és szegedi templomok falfestményei, ikonosztázai is az ő keze nyomát őrzik. Legnagyobb munkája a nagyváradi görögkatolikus székesegyház volt, illetve a karlováci székesegyház – későbbi pátriárkai székhely – ikonosztázionja. Az ő szemléletét, példájának ihletését kívánta a történész az alkotóknak.

Péter László irodalom- és helytörténész, Szeged díszpolgára Szőregről beszélt a művészeknek. Mint mondta, a település neve a magyar oklevél-irodalomban hamarabb fordul elő, mint Szeged, nevezetesen a Csanád-legenda említi először. Sajnos a Szegedhez való csatolása után a település neve “elsüllyedt” a történelemben.

A legfontosabb, hogy a “szellem napvilága” tükröződjön a munkákban – fordult a festőkhöz a tábor vezetője, Pataki Ferenc, Szegedért emlékérmes festőművész. Megtudtuk, tíz alkotó kapott meghívást az egyhetes táborba, tehetség, munka és szorgalom alapján – a többség jó képességű, amatőr alkotó. A cél: a település számára is maradandót alkotni. A művész portálunknak azt is elmondta, témának, ihletésnek a település arculatát, jellegzetes helyeit használják, a természeti témákhoz a kert biztosít “modellt”, illetve aktfestésre is lesz alkalom. Portrékat is festenek, olyan Szőreghez kötődő embereket örökítenek meg például, mint Péter László vagy Kanalas István fafaragó. Mindezzel együtt a program laza, megvan a szabadság saját alkotói ötletek kidolgozására is.

Ősszel a szőregi művelődési házban kiállításon mutatják majd be az itt készült képeket.

(forrás: FIDESZ- Rózsavölgyi József)



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Foszerkeszto