Scroll To Top
2018. Áldás hava (Július) 20.-a - Illés, Margaréta neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Szeged a halott Város

Jelentem: Kolozsvár átvéve

Cikkek 2018. márc. 11.

KÜLÖNLEGES TÖRTÉNELMI DOKUMENTUMOT KAPOTT A TRIANON MÚZEUM

Felbecsülhetetlen értékű dokumentummal, Kolozsvár hivatalos átadásának-átvételének 1940. szeptemberi jegyzőkönyvével gazdagodott a várpalotai Trianon Múzeum. A 23 óra 59 perc nevű kutatási programjuk nemcsak a két világháború közötti magyar területgyarapodások még élő szemtanúit kutatja fel, hanem a családi hagyatékokban lappangó értékeket is. Eddig már harminc szemtanúval készült videóinterjú, ami több tíz órányi filmanyagnak felel meg.

1940. szeptember 11-én írták meg és délelőtt 11 órakor írták alá a Kolozsvár átadásáról és átvételéről szóló jegyzőkönyvet. A magyar fél képviseleté­ben Beck Albert m. kir. honvéd ezredes, a román fél képviseletében pedig Victor Pop városi főjegyző szignózta a dokumentumot. Az aláírások után a román állam képviselői elhagyták a várost, amely immár közjogi értelemben is visszakerült Magyarországhoz.

Az egyik jegyzőkönyvet Bukarestbe vitték, a másikat a magyar hatóságok kapták meg, de egy harmadik példány is készült, amely ez idáig egy családi hagyatékban rejlett. Beck Albertet a jegyzőkönyv aláírására elkísérte Verebélyi Marssó István hadnagy is, aki a harmadik dokumentumot magával hozta Erdélyből, és az 2017-ig Verebélyi fiánál, Marssó Györgynél volt Kecskeméten. Marssó György tudomást szerzett a Trianon Múzeum
23 óra 59 perc nevű kutatóprogramjáról, és ekkor döntötte el, hogy átadja a dokumentumot a múzeumnak, hogy méltó helyre kerüljön.

– A múzeum a látogatóknak is meg szeretné mutatni a különleges jegyzőkönyvet, ugyanis a román centená­rium évében a fájó magyar léleknek vigasza lehet ez a dokumentum – mondta kérdésünkre Köő Artúr történész, a kutatóprogram vezetője.

A 23 óra 59 perc kutatási program idén is folytatódik, továbbra is várnak minden revízióval kapcsolatos fényképet és visszaemlékezést
Fotós: Fortepan

A történész elmondta, hogy az adakozó apjának egyik sokszor felidézett története is kapcsolódik az 1918-as esztendőhöz. Marssó György szerint a jogász végzettségű apja Kolozsvár városházának átadásánál a románok által hátrahagyott dokumentumok között talált egy 1918-ban Bukarestből küldött felszólítást is, melyben arra kérték a város román vezetőit: torolják meg a helyi zsidóságon azt, hogy nem támogatták nyilvánosan Erdély Romániához csatolásának ügyét, ahogyan azt a szászok tették.

Ezt a román nyelvű dokumentumot is magával hozta Erdélyből Marssó hadnagy, és átadta Pajtás Ernőnek, a koronaőrség utolsó parancsnokának – akinek köszönhetően a nyilas rémuralom alatt a koronát sikerült Ausztriába kimenekíteni –, arra kérve őt, hogy juttassa el Horthy Miklóshoz. Ám azóta az 1918-ban Bukarestben készült dokumentumnak nyoma veszett. Marssó István élete végéig úgy gondolta, hogy ha nem is a kormányzó, de valaki más vezető politikus hagyatékában meg lehetne találni a Kolozsvárból kimenekített iratot.

A 23 óra 59 perc kutatási program idén is folytatódik, továbbra is várnak minden revízióval kapcsolatos fényképet, dokumentumot és visszaemlékezést a koo.artur@gmail.com e-mail-címre.

Pataki Tamás

Forrás: Magyar Idők

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Pataki Tamás - Magyar Idők