Scroll To Top
2017. Enyészet hava (November) 21.-e - Olivér neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll!

Szeged a halott Város

A CSÍKI SÖR VISSZAVÁG

Cikkek 2017. feb. 23.

Mint már jeleztük…

A Heineken elzárással büntetendő! - írásunkban

Most a Kiváló Áruk Fóruma is megszólal:

Ha a Csíki Sör bosszút forralna, töröltethető lenne-e a Heineken vörös csillagos védjegye?

És vajon ugyanaz lenne-e egy másik önkényuralmi szimbólum megítélése a logóban?
(a kép pusztán szakmai, szemlélető célú összehasonlítás – kattints a képre a nagyobb mérethez)

Az elmúlt hetekben nagy médianyilvánosságot kapott a Heineken és a Csíki Sör konfliktusa. A történet lényege, hogy egy romániai bíróság a Heineken romániai leányvállalatának kérelmére eltiltotta a Csíki Sört a védjegyének használatától, mondván, hogy az a Heineken sörökre korábban bejegyzett “Premium Ciuc” védjegyébe ütközik (amelyben a “Ciuc” a “Csík” helynév román változata). Egy érdeklődő kérdésére néztünk utána annak, hogy vajon a Csíki Sör visszavághatna-e a Heinekennek azzal, hogy törölteti annak ismert vörös csillagos védjegyét arra hivatkozva, hogy az tiltott önkényuralmi jelképet tartalmaz? A helyzet korántsem olyan egyszerű…

Forrás: Facebook

Induljunk az alapoktól! Mind a nemzeti védjegytörvények (ld. pl. Vt. 3.§(1) a) pont), mind az Európai Unió védjegyrendelete (7. cikk f) pont) kimondják, hogy közrendbe, illetve közerkölcsbe ütköző megjelöléseket nem lehet védjegyként bejegyeztetni. Vulgáris szexuális utalások védjegyeztetése esetén a közerkölcsbe, míg az önkényuralmi jelképek (mint a horogkereszt vagy az ötágú vörös csillag) védjegyként való használata esetében a közrendbe ütközés merül fel kizáró okként. A közrend a magyar bírói gyakorlat szerint az ország állami és alkotmányos berendezkedését, elveit jelenti.

Tény, hogy a Heineken számos vörös csillagot tartalmazó védjeggyel rendelkezik, sőt, egy európai uniós, sörökre bejegyzett védjegyük konkrétan egy nagy vörös csillag:

forrás: https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/trademarks/015710304

Számos (mind uniós, mind magyarországi, nem csak sörökre, de például ruházatra is) bejegyzett védjegyük közül jó néhányban pedig legalábbis ott virít az ominózus szimbólum, például:

forrás: https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/trademarks/W01016555

A kérdés tehát az, hogy ha a Csíki Sör (vagy bárki) úgy döntene, hogy azzal vág vissza a Heinekennek, hogy töröltetni próbálja akár a magyar, akár az európai uniós védjegyét, sikerrel járna-e? Terjedelmi okokból koncentráljunk most az elsőként említett EU védjegyre, tehát a sörökre bejegyzett vörös csillagra.

A korábbi hasonló jogesetek között kutatva találkozhatunk egy üggyel, amely meglehetősen hasonló ehhez. 2006-ben egy brit cég a szovjet címert szerette volna EU védjegyként bejegyeztetni, egyebek mellett ékszerekre, kitűzőkre, parfümökre és táskákra:

forrás: https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/trademarks/005585898

Az ügy az EU védjegyhivatalától eljutott egészen a Bíróságig, és mindegyik fok elutasította a bejegyzési kérelmet, illetve a bejelentő érveit. Az elutasítás fő indoka az volt, hogy a szovjet címer közrendbe ütközőnek minősül egyes tagállamokban, melyek korábban szovjet megszállás alatt álltak. Nem számít tehát, hogy csak az Unió egy részére állnak fenn a bejegyzést kizáró okok; elegendő, ha azok egyetlen tagállamban állnak fenn. Mivel nem volt lehetőség közvélemény-kutatásra arról, hogy a volt szocialista országokban pontosan hogyan is tekintetnek a szovjet címerre, a közrendbe ütközés legfőbb bizonyítékaként Magyarország és Lettország jogszabályai szolgáltak. A korábbi magyar Btk. 269/A.§-a például a következőképpen rendelte büntetni a tiltott önkényuralmi jelkép használatát:

1987. évi. IV. tv. 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet

a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

A lett gyülekezési törvény pedig arról rendelkezik, hogy tüntetések és utcai felvonulások résztvevői számára tilos a korábbi szovjet és náci német címerek, zászlók, himnuszok és szimbólumok használata, akár stilizált formában is (11. cikk (5) pont), illetve a náci és kommunista ideológiák népszerűsítése is (10. cikk (2)). A konkrét ügyben az EU szerveinek álláspontja szerint a szovjet címer védjegyként való használata a bejelentő szándékától függetlenül nyíltan a szovjet ideológiára utalt, különösen, hogy kitűzőkre is be akarták jegyeztetni.

A kérdés tehát, hogy az EU hivatala elfogadná-e az erre a jogesetre való hivatkozást, amennyiben valaki azt állítja, hogy a Heineken sörökre bejegyzett vörös csillaga éppen úgy közrendbe ütközik, mint a kitűzőkre és táskákra bejegyezni kívánt szovjet címer? Mit válaszolna erre a Heineken?

Először is mondhatná azt, hogy a kommunista ideológia és a Heineken vörös csillaga közötti kapcsolat jóval távolibb. Valószínűleg hivatkozna arra, hogy ők már az 1890-es években használták a csillagot a címkéiken, és bár a vörös csillag nem csak szovjet kommunista, hanem munkásmozgalmi szimbólum is, ők még csak nem is a munkásmozgalomra, hanem a középkori alkimista szimbolikára utaltak vele.

Másrészt, a lett gyülekezési törvény csak tüntetésekre, és kifejezetten politikai indíttatású használatra vonatkozik, ezért a Heineken állíthatja, hogy nem valószínű, hogy az ő sörösüvegeit lóbálva tüntetne bárki is a kommunizmus mellett Lettországban. Ami a magyar szabályozást és jogi helyzetet illeti, ott a Heineken minden bizonnyal hivatkozna arra a tényre, hogy a magyar védjegyhivatal minden probléma nélkül bejegyezte a vörös csillagot is tartalmazó védjegyeiket, illetve a Fővárosi Bíróság még 1996-ban éttermekre bejegyezhetőnek talált egy “MARXIM” feliratú megjelölést, amelynek “A” betűje egy stilizált vörös csillagot ábrázolt. Ezek a döntések arra utalnak, hogy a problémás szimbólumok használata a magyar állam szerint elfogadható, amennyiben az nem politikai céllal történik.

A magyar Bíróság szerint ez oké

Ami azonban ezeknél fontosabb, a Heineken minden bizonnyal hivatkozna az Emberi Jogok Európai Bíróságának Vajnai kontra Magyarország ügyben hozott ítéletére, amely a szólásszabadság túlzott korlátozására hivatkozva elmarasztalta a magyar államot, kimondva, hogy egyes “szimbólumok viselése fájdalmat okoz… az áldozatoknak és családtagjaiknak, azonban… az ilyen érzések önmagukban nem elegendőek a szólásszabadság korlátozásához” (57.pont); illetve az ezt követően hozott alkotmánybírósági határozatra (4/2013. (II. 21.) AB határozat), amely a túlságosan széles tilalom miatt végül megsemmisítette a fenti Btk. rendelkezést. A jelenleg hatályos Btk.-ban a tiltott önkényuralmi jelképek használatának újrafogalmazott tényállása így szerepel – érdemes összevetni ezt a korábbi szövegezéssel:

Btk. 335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon

a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

Tehát jelenleg Magyarországon csak annyiban tilos az önkényuralmi jelképek használata, hogyha az a köznyugalom megzavarására (az áldozatok emberi méltóságának vagy kegyeleti jogának sérelmére) alkalmas. A Heineken pedig mondhatja azt, hogy az ő sörein látható vörös csillag, különösen a logó kontextusára tekintettel, nem alkalmas az áldozatok emberi méltóságának vagy kegyeleti jogainak sérelmére. (Valószínűleg nagyjából ezt az érvelést adnák elő akkor is, hogyha valaki nem az Európai Uniós, hanem a magyar védjegyeiket próbálná töröltetni.)

Ezzel szemben a Csíki Sör érvelhetne úgy, hogy nem helyezhetünk túl hangsúlyt a magyar szabályozásra, mivel az csupán a közrendbe ütközés bizonyítékát jelenti. Maga a tény lényeges, hogy több, korábban szovjet megszállás alatt álló tagállamban jogszabályok foglalkoznak a kérdéssel. Például Csehországban, ahol nincs külön szabály, amely a vörös csillag használatát tiltaná, a helyi védjegyhivatal elutasított már olyan védjegybejelentést, amely egy ötágú csillagban látható sarló-kalapács bejegyzésére irányult. A Csíki Sör elsősorban arra hivatkozhatna, és arról próbálhatná meggyőzni az EU szerveit, hogy a korábbi, szovjet címer védjegyként való bejegyzését elutasító döntésben kimondott elvek legnagyobb része a Heineken védjegyére is vonatkozik.

Összefoglalva tehát, lehet érveket találni arra, hogy a Heineken vörös csillaga közrendbe ütközik, de vannak érvek az ellenkező álláspont mellett is. Számunkra úgy tűnik, hogy legfeljebb ötven százalék az esély arra, hogy egy törlési kérelem sikeres lenne a Heineken nagy vörös csillag védjegye esetében, a többi védjegyénél pedig még ennél is kisebb.

Végezzünk még egy gondolatkísérletet! Tegyük fel, hogy valaki (akár a Csíki Sör, akár bárki más) úgy dönt, hogy parodizálni fogja a Heineken emblémáját, és zöld háttér előtt fehér betűkkel feltüntet egy nevet (mondjuk azt, hogy “TILTOTT SÖR”), amely fölé egy szvasztikát helyez. Tehát nem egy (negyvenöt fokban megdöntött) horogkeresztet, hanem egy klasszikus szvasztikát, azaz ázsiai vallási szimbólumot, azon az alapon, hogy ha a Heineken vörös csillaga nem a kommunizmusra utal, akkor ők sem a nácizmusból, hanem a például Japánban térképeken egyébként templomokat jelölő (bár ott is vitát kiváltó) jelzésből indulnak ki. Mi történne ebben az esetben? A válasz megint csak bizonytalan, valószínűleg attól függ, hogy az uniós tagállamok (különösen Ausztria és Németország) jogszabályai mennyire szigorúan tiltják a szvasztika használatát. Egyébként Malajziában korábban létezett füstölőkre bejegyzett, szvasztikát is ábrázoló védjegy, a dróthálókra használt indiai Swastika Brand logójáról nem is beszélve:

forrás: http://onlineip.myipo.gov.my/index.cfm?event=search.tm.details&id=M/073488

forrás: https://business.indiafilings.com/trademark/swastika-brand/299284

Mindenesetre a bejelentő elutasítás esetén érvelhetne úgy, hogy a joggyakorlat konzisztenciája érdekében, ha a Heineken kommunista ideológiát nem propagáló vörös csillaga bejegyezhető, akkor egy náci ideológiát nem propagáló szvasztikát tartalmazó ábra is lehet védjegy. A bejelentő mondhatná azt, hogy a vörös csillag ugyan elfogadottabb Nyugat-Európában, például számos befolyásos értelmiségi több értelemben szovjetbarát volt (hogy csak két példát mondjunk, a történész Eric Hobsbawm, vagy a filozófus Alexandre Kojève), ezzel szemben a nácizmus által használt szvasztika teljes mértékben elfogadhatatlanná vált a nagy nyilvánosság számára, azonban logikailag ettől még mindkettő ugyanaz a kategória, hiszen mindkettő totalitárius rendszerek szimbóluma volt. Egyébként azt, hogy a kettő azonosan kezelendő, a fenti alkotmánybírósági ítélet is fenntartotta: bár a kérelmező kifejezetten a vörös csillagra kérte a tilalom eltörlését, az Alkotmánybíróság az összes önkényuralmi jelképre vonatkozóan hozott határozatot.

A magunk részéről fogalmunk sincs, hogyan döntene az EU védjegyhivatala, illetve Bírósága a fenti esetekben. Nektek csak azt tudjuk javasolni, hogy tájékozódjatok a szellemi tulajdonvédelem formáiról, és ha védjegyet szeretnétek bejegyeztetni, lehetőleg olyan logót vagy nevet válasszatok, amely nem annyira ellentmondásos, és nem korbácsol fel annyi indulatot, mint a fentiek – elvégre a jó minőségű termékekre és szolgáltatásokra politikai ideológiától függetlenül mindenkinek szüksége van.

Ha további érdekességekre is kíváncsi vagy a szellemi tulajdonvédelem világából, kövess minket Facebookon, valamint olvasd el cikkünket:

Forrás: Védjegy blog



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Védjegy blog

Hírek

Elmehetek…
Elmehetek…
2017 nov. 15.

Kincset rejthet a föld

2017 szept. 25.
Kincset rejthet a föld