Szeged – Szeged mélygyökérzetét jelentik a nagy árvizet túlélt házak, amelyeket meg kell menteni az utókornak – mondta Szabó László, a Szögedi Városvédő Egyesület elnöke a Juhász Gyula utcai Rainer-ház kapcsán, amelynek helyén társasházat terveznek felhúzni.

– Nem Ráday Mihály kihelyezett tagozataként működünk, mert az épített mellett a természetvédelmi örökséget is fontosnak tartjuk – hangsúlyozta a Szögedi Városvédő Egyesület elnöke, aki korábban huszonhárom terület – köztük a Holt-Maros és a gyálaréti Holt-Tisza – védettségét is javasolta.

Feltérképezték a várost

Szabó László 2002 és 2010 között önkormányzati képviselő volt. 2003-ban ő kezdeményezte Novák István akkori városi főépítész támogatásával, hogyCsegezi Monika és Ozsváth Gábor műemlékvédelmi szakértők térképezzék fel a város védettségre érdemes építészeti értékeit.

– A felmérés alapján mintegy 1800 házat javasoltam védelemre az önkormányzatnak. Természetesen köztük voltak a napsugaras és az 1879-es nagy árvíz előtt épült házak is. A nagy árvízben a szegedi házak 95 százaléka elpusztult, és alig több mint kétszáz maradt. Ilyen a Rainer-ház a Juhász Gyula utcában. Ezeket meg kell menteni az utókornak – magyarázta Szabó László, aki már több épületért állt ki Szegeden.

Angliában máhogy csinálják

– Az országban egyedülálló épített ipari örökség volt a Kenderfonó és a Kendergyár épületegyüttese, amelyekért hiába harcoltam, lebontották őket. Mint ahogy lebontották Bálint Sándor néprajztudós házát is. Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjából vásárolt villát Újszegeden. Már elkezdték bontani a garázst, amikor riadót fújtam. Szerencsére sikerült megmenteni a házat. Az is sikertörténet, hogy javaslatomra védelem alá helyeztek 24 napsugaras házat – mondta az elnök.

Úgy véli, az örökségvédelemnek politikától függetlenül és szigorú szabályrendszer szerint kellene működnie. Szerinte egy kulturált országban, például Angliába így működik, ahol Szabó László egy évtizedet dolgozott orvosként. Elmondta, egész városrészeket helyeznek arculati védelem alá, ahol lehet ugyan bontani régi házat, de meghatározzák, hogy a helyére csak olyan téglából, díszítéssel, homlokzatmagassággal lehet újat építeni, ami az adott városrész jellemzője.

Méltatlan

– Jól ismerem a Juhász Gyula utcai Rainer-házat és a tömböt, mert a Sóhordó utcában nőttem föl. A hatvanas években meg tudták úgy oldani a kiskörút mentén álló polgárházaknál, hogy ráépítettek ugyan egy emeletet kicsit kevesebb díszítőelemmel, de igazodtak az eredeti stílushoz. Szerintem itt is megoldható lenne az egy emelet ráépítés, ha nagyon hozzá akarnak nyúlni a házhoz, de leginkább meg kell hagyni az épületet, amiben színvonalas éttermet, sörfőzdét vagy panziót lehetne kialakítani – magyarázta a városvédő.

– Méltatlan pénzpörgetés és ingatlanüzérkedés, hogy valaki elbont egy régi, szép polgárházat, ahová – mivel nem működik a szabályozás – épít egy kisebb belmagasságú, sokkal több lakásos, otromba társasházat – mondta az elnök.

Szeged kincse az épített öröksége

– Szívem szerint kezdeményezném, hogy Szeged belvárosát nyilvánítsák a világörökség részévé, mert egyedülálló a körutas-sugárutas szerkezete, valamint az épített öröksége. Ez az igazi kincse a városnak, amire a turisták is kíváncsiak lennének, akik nem a tavaly épült társasházakat akarják megnézni – hangsúlyozta Szabó László. Szerinte az épített értékeinkhez méltó, műemlékvédelmi szakmai elvek alapján, megfelelő szabályozással megőrizhetné Szeged az arcát, és a turizmus fellendítésével gazdagon profitálhatna ebből a város.

Forrás: Délmagyar – Pénzpörgetést emleget a városvédő a Rainer-háznál

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...