Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A kultúra várost fejleszt.
Ami Pesten a Romkocsma,
az Szegeden a Romkultúra. (V.L.)

Szeged a halott Város

Rasszizmus és tudatlanság áll a britek döntése mögött

Cikkek 2016. júl. 08.

Egyre fokozódó idegengyűlöletet tapasztal Nagy-Britanniában a tíz éve ott praktizáló Szabó László, korábbi szegedi önkormányzati képviselő, aki portálunknak úgy értékelte, hogy aki az Európai Unió ellen szavazott jobban kötődik a gyarmati örökségéhez, mint az európai gyökereihez, örökségéhez.

Mélyrepülésbe kezdett a font, politikusok mondtak le, újból fellángoltak az uniós integrációs viták – ezeket már biztosan hozta magával a brexit, hosszabb távú hatásait egyelőre csak tippelni lehet. Számtalan okot és magyarázatot lehet arra találni, hogy a 43 Európai Unióban eltöltött év után tartott népszavazáson a többség miért is voksolt a kilépésre, a tíz éve Nagy-Britanniában praktizáló Szabó László szerint az angoloknak alapvetően fogalmuk sem volt arról, hogy miről szavaznak, ráadásul a kampány az idegengyűlöletre, sőt a háziorvos szerint inkább a rasszizmusra épített.

A Szögedi Védegylet elnöke, korábbi szegedi önkormányzati képviselő példaként elmondta, olyan hangok jelentek meg, hogyha Anglia kilép, akkor majd nem fognak ázsiai bevándorlók érkezni a szigetországba, vagyis az ezt hangoztatók nem ismerik még a térképet sem, fogalmuk sincs arról, hogy eddig sem Európán keresztül érkezett az ázsiaiak zöme. „Az EU-ellenes kampány egybemosódott az idegengyűlölettel, ezt hívják rasszizmusnak! Százszor elhangzott, hogy a lengyelek takarodjanak haza, ráadásul a gyerekek szintjén is megjelent a rasszizmus, az iskolákban ugyanis az angol gyerekek froclizták lengyel, cseh és magyar társaikat, hogy még egy hét, és mehetnek haza. Ez a rasszizmus olyan képtelen formákat is öltött, hogy egy karibi néger gúnyolta a lengyeleket, és küldte volna őket vissza hazájukba” – ecsetelte a helyzetet Szabó, akinek a gyerekeit is megkergették már egy parkban színes bőrűek, mert nem angolul beszéltek egymás között.

A háziorvos rámutatott, az angolok helyzete nehezen is értelmezhető, hiszen van egy gyarmati örökségük, az a nemzetközösség valaha a Brit Birodalom volt, majd a gyarmatok felszabadulása után adtak neki egy új nevet, tehát már rég nem beszélhetünk birodalomról, hanem ma brit nemzetközösségről van szó. „Az, aki az Európai Unió ellen szavazott, jobban kötődik a gyarmati örökséghez, mint az európai gyökereihez, örökségéhez” – magyarázta. Az is megfigyelhető volt a kampány során, hogy a tipikusan angolok lakta vidékeken, így például északon a tengerpart környékén, ahol jóformán nincsenek bevándorlók, érkezzenek azok Európából, Ázsiából vagy Afrikából, angol zászlókat lehetett látni mindenütt, ezzel is hirdették véleményüket az ott lakók, ám a választás másnapján azok eltűntek, vagyis nem vállalják fel immár véleményüket azok, akik hozzájárultak a szavazás eredményéhez. Szabó László szerint furcsa helyzet, hogy aki büszkén vállalta angolságát, a Brit Birodalomhoz tartozást Európával szemben, azok többsége most már nem hirdeti véleményét.

„A kilépés mellett uszítók arra nem számítottak, hogy a skótok nem fogadják el az unióból való kilépést, hanem inkább függetlenednének, ugyanis szívesebben látnak lengyel bevándorlót, mint nigériai feketét. Itt hangsúlyozottan nemcsak bőrszínről van szó, mint ahogy többnyire a magyar sajtó kezeli a kérdést, hanem kulturális és viselkedésmódbeli különbségekről is a munkamorál mellett. A gyermekvállalási kedv is eltérő, hiszen egy szomáliainak átlagosan 8 gyermeke van, vagyis ha egy család megjelenik valahol, nemcsak a színével kelt feltűnést. Anglia egyes részein persze úgy látták, hogy inkább európai bevándorlók érkezzenek a szigetországba, mint sötét bőrű muzulmánok, mert utóbbiakkal előbb-utóbb problémák lesznek például az integráció területén” – számolt be tapasztalatairól a háziorvos. Rámutatott, létezik továbbá belső versengés is, egy pakisztáni muzulmán vagy egy jamaicai néger a lengyel bevándorlót utálja a legjobban, mert vetélytársnak érzi többek között munkaerő-piaci szempontból.

Szabó azért is emelte ki a lengyeleket, mert egyrészt 40 milliós nemzetről van szó, másrészt valódi közösségeik vannak Nagy-Britanniában, szombati iskolákat tartanak fenn, ahol a gyermekeknek megtanítják kultúrájukat, történelmüket, így ha hazatérnek szülőföldjükre, ők lengyel identitással tehetik ezt. Lengyel bolthálózatot is találunk a szigetországban, s Szabó elmondása szerint már muzulmánok is nyitnak lengyel boltokat, mert tudják, hogy a lengyelek a hazai ízeket keresik, legyen szó nemzeti ételről vagy éppen sörről. A szigetországban tapasztalható a Kelet-Európa-ellenességet részben az váltja ki, hogy a lengyeleknek nagyon erős identitásuk van, ami egyeseket zavar. Évek óta fokozódó az idegengyűlöletet tapasztal az orvos, amin belül létezik egy belső öncenzúra is az angolok részéről, nevezetesen, hogy azt, aki színes bőrű, azt nem lehet szidni, így azok ellen irányul az ellenszenv, akik fehérek, ám más nyelven beszélnek, köztük a lengyel, a cseh, a magyar, a bolgár és a román. Megjegyezte, szép számmal akadnak román és egyéb nemzetiségű cigányok is a bevándorlók között, vannak olyanok, akik a segélyekre hajtanak, de ezekkel az emberekkel összemosnia a napi 12 órát dolgozó lengyelt vagy magyart finoman szólva diszkrimináció a háziorvos szerint, bár ő inkább a rasszizmus kifejezést tartja pontosabbnak.

„Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kint dolgozók adót fizetnek, és abból tartják el azokat, akik a segélyekből élnek, köztük azt a muzulmán réteget, akiknek a 90%-a munkanélküli. Ez persze nem jelenti azt, hogy ők nem dolgoznak, csak nem vallják be. Én eddig nem találkoztam kint olyan magyarral, aki segélyből élt volna, ezzel szemben olyan ázsiai közösséggel igen, amelyben 95%-át az állam tartja el” – jegyezte meg. Az egy tévképzet Szabó László szerint, hogy a baloldali érzelmű angolok szeretik a külföldieket, míg a jobboldaliak nem, ennél sokkal összetettebb a dolog, többek között a műveltséggel is összefügg. Hozzátette, mivel az angol baloldal szavazótáborának egy jelentős része harmadik generációs lumpen proletár, aki életében nem dolgozott, ők nem szeretik a lengyeleket, mert azt sem fogják fel, az ő általuk befizetett adókból jut nekik minden. Szabó László elmondta, a brit rendszer azért is gyenge, mert könnyen ad munkanélküli segélyt, s ezt sokan kihasználják. Közmunkaprogramjuk nincs az angoloknak, amivel a háziorvos szerint sokat nyerne a szigetország, például lenne, aki a rendkívül szemetes utcákat kitakaríthatná, és azt is jónak tartaná, ha a segélyt például kártyán kapnák meg az arra jogosultak, és korlátoznák azt, hogy mire lehet elkölteni.

Szabó László arról is szólt, a brexithez az is hozzájárult, hogy bár az angolok nagyon sokat utaznak, többnyire tengerpartokra mennek, így nagyon keveset látnak Európából, vagyis nem ismerik azokat a nemzeteket, akik ellen részben irányult a kilépéspárti kampány. Ehhez persze hozzájárult az orvos szerint, hogy Nagy-Britanniában nincs földrajzoktatás, lesüllyesztették a közoktatást, vagyis sokan alapvető dolgokkal nincsenek tisztában a körülöttük lévő világról, nemhogy az Európai Unió működését nem ismerik. Mert lehet arról vitát folytatni, hogy vajon jó-e kilépni az EU-ból vagy inkább a tagságnak van több hozadéka, de amíg a kilépés mellett felsorakoztatott érvek között azt találjuk, hogy a brexit azt is maga után vonja, hogy nem lesznek pakisztáni bevándorlók, addig Szabó László szerint nincs miről beszélni…

forrás: Szegedma – Szabó László a brexitről: Rasszizmus és tudatlanság áll a britek döntése mögött



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

admin