Markológéppel estek neki a Duna-parti műemléknek

Lebontja a volt Radetzky laktanya nagy részét a tulajdonosa, a HB Reavis nemzetközi ingatlanfejlesztő vállalat. A XIX. századi épület helyére egy „Bem Palace” nevű tájidegen, hétemeletes irodamonstrumot emelnek. A közfelháborodást kiváltó projektre a Magyar Patrióták Közössége (MPK) hívta fel a figyelmet. Az egyesület az illetékes hatóságokhoz fordult, mert úgy véli, a bontás jogellenes lehet.

Ingatlanfejlesztés vagy rombolás? Egy műemléki védelem alatt álló, 119 éves épület bontása mindenképpen ez utóbbi számlájára írható. Budapesten egyre gyakrabban röppennek fel a hírek arról, hogy műemléki státusz alatt álló ingatlanokat bontanak el. Nemrég több klasszicista épületet tettek a földdel egyenlővé buldózerek Ferencvárosban. Alig telt el pár hét, és most itt az újabb áldozat: a budai Duna-parton magasodó, a monarchia korabeli katonai építészet egyik utolsó emlékéből – az MPK szerint – nem sok történelmi elem köszön majd vissza a HB Reavis ingatlanfejlesztése miatt.

A Radetzky laktanyát 2011-ben nyilvánították műemlékké. A Bem tér 3. szám alatti ingatlan bontási munkálatait azonban egy 2010-es építési engedély alapján végzik, amely már azóta elévülhetett – tudtuk meg Hetzmann Róberttől. Az MPK elnöke szerint azzal, hogy az ingatlan műemléki védettséget nyert, új jogi helyzet állt elő, amivel a korábban kiadott engedély nem számolhatott, így annak alapján nem is lehetett volna a bontást megkezdeni.

A műemléki elemek töredékét őrzi meg

Úgy tűnik, az új helyzet hidegen hagyja a tulajdonost, a HB Reavis ingatlanfejlesztő vállalatot. A helyi lakók megdöbbenésére hétfőn markológépek jelentek meg a területen, az 1840-ben épült magtárszárnyról pedig már a cserepek és a tetőgerendák is lekerültek. Noha a tulajdonos azzal takarózik, hogy a műemléki és a modern építészeti világ ötvözete jellemzi majd a felújított ingatlant, a látványtervek sem a helyieket sem az örökségvédőket nem győzték meg, hiszen a szomszédos épületek fölé magasodó 32 ezer négyzetméteren elterülő, hétszintes, üveg-acél irodaház – az MPK szerint – csak részben tartja meg a XIX. századi homlokzat egy-két töredékét.

A HB Reavis azonban próbálja hűteni a kedélyeket. Megkeresésünkre közölték: a mindenkori munkálatok a szakmai és jogszabályi elvárásoknak megfelelően, a hatályos építési engedéllyel összhangban, és a hatóságokkal folyamatosan egyeztetve zajlanak. Az ingatlanfejlesztő vállalat az MNO kérdésére, hogy a műemléki elemek hány százaléka fog elveszni a munkálatok során, határozottan állította: azok teljes mértékben megmaradnak. A cég szerint a műemléki státusz a Bem téri homlokzatot és a két oldalsó részen egy-egy homlokzati szakaszt érinti.

Az örökségvédők jogosan háborognak?

Ám Hetzmann szerint ez egyszerűen nem igaz: szó nincs arról, hogy a védelem csupán egy-egy homlokzati elemre terjedne ki. Kifejtette: a kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy a védettség az 1840-ben klasszicista stílusban épült élelemtárra és az 1897-ben épült historizáló, volt Radetzky laktanya épületére vonatkozik. (Itt bárki elolvashatja az erről szóló NEFMI-rendeletet.)

Az ügy pikantériája, hogy a bontási engedélyt még 2010-ben épp az a hivatal adta ki, amely az örökségvédelem zászlóshajója volt akkor. Ugyanis a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) bólintott rá az épület elpusztítására, ám akkor a műemléki szempontokat nem vették kellő súllyal figyelembe – figyelmeztetett Hetzmann. Kifejtette: az ingatlan már 2011-et megelőzően is régészeti védelem alatt állt, mivel a Radetzky laktanya helyén a római korban épp egy kaszárnya helyezkedett el. A KÖH hatáskörébe akkoriban nemcsak a műemlékügy, hanem a régészet is tartozott, ezért ők jártak el építésügyi hatóságként. A régészet pedig abban érdekelt, hogy az egykor volt kaszárnya romjai a felszínre kerüljenek – jegyezte meg az örökségvédő. Így a bontásra engedélyt adtak. (Majd 2011-ben műemlékké nyilvánították.)

A profitszemlélet hajtja a tulajdonost

Ám a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint kizárólag nagyobb műemléki érdekből lehet műemléki épületet lebontani. Leegyszerűsítve: ha az épület bontásával egy sokkal értékesebb dolog kerülhet a felszínre, akkor nyilván elfogadható a pusztítás ténye, ám ebben az esetben még a római kori csekély maradványok sem írhatják felül az épület értékét. Az MPK szerint azonban a HB Reavist se az előbbi, se az utóbbi nem hozza lázba, hiszen a római kori maradványok a mélygarázs áldozatává, míg a műemlék-laktanya modern irodaházzá válik.

Hetzmann Róbert aggodalmának is hangot adott: „egy jó műszaki állapotú, történelmileg kiemelten jelentős épület esik áldozatul a profitszemléletnek”.

Ugyanis ez az irodaház-építés nyilvánvalóan arról szól, hogy lehet az ingatlanból minél több négyzetmétert kinyerni. Ezt a szemléletet pedig az egyesület a történelmi belvárosban nem tartja megengedhetőnek. Az örökségvédők azonban nem állnak meg itt. A Radetzky laktanya megvédéséért az egyesület tiltakozó megmozdulást fog szervezni június elejére, demonstrációjukkal azokra a műemlékekre is szeretnék a figyelmet felhívni, amelyek veszélyben vannak. Az egyesület a tiltakozó akció szervezése mellett aláírásgyűjtésbe is kezdett, két nap alatt több mint kétezer szimpatizáns állt a kezdeményezésük mellé.

Forrás: MNO – Markológéppel estek neki a Duna-parti műemléknek

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...