Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 03.-a - Ferenc, Olívia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

“Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…”
( Petőfi – A Nemzethez )

Szeged a halott Város

A takarékosság jegyében – mi van a számok mögött?

Cikkek 2016. márc. 24.

Tudnivaló, hogy a 2014. évi költségvetést még a jobboldali többségű, míg az ideit a polgármestert támogató többséggel bíró közgyűlés fogadta el. Ezért, valamint a folyamatosan zajló egymásra mutogatás miatt tartottuk szükségesnek a két költségvetés összehasonlítását olyan tényadatok megismertetésével, amelyek a vitában fel sem merültek, vagy egyoldalúan kerültek bemutatásra.

Az előző évekhez hasonlóan idén sem okozott meglepetést a polgármester előterjesztése, amely 10 oldalon keresztül tömény kormányzati bírálatot tartalmaz. Bár a központosítás kritikájával többnyire egyet kell érteni, azért üdvös lenne, ha Botka László a szocialista propaganda helyett végre Szeged gazdaságával is foglalkozna. Miként hasznos lenne az is, ha a képviselők többsége legalább minimálisan tisztában lenne az előterjesztések tartalmával és egy 170 ezres város költségvetéséről ne 12 perc alatt mondjanak véleményt, mint ahogyan az a Pénzügyi Bizottságban előfordult.

Ezt nem a szegediek fizetik?

A polgármester folyamatosan a kormányzati forráselvonásra hivatkozik (sokszor jogosan), ám minden alkalommal elfelejti, és persze nem is számszerűsíti, hogy a forráselvonásokkal együtt feladatokat is átvállalt az állam. A csökkenő finanszírozást nem új lakossági adónemek kivetésével, hanem takarékos gazdálkodással ellensúlyozza a városvezetés – üzeni a polgármester. Csakhogy a bevételek növelésének más eszközei is vannak. Nézzünk erre néhány példát:

  2014. 2016.
Parkolási díjbevételek   593 millió Ft   856 millió Ft
Építményadó 2557 millió Ft 3100 millió Ft
Telekadó       0   100 millió Ft

Csupán ez a három tétel 725 millió Ft többletkiadást ró a szegediekre, és akkor még nem is beszéltünk az idegenforgalmi adó, a lakbér, a közlekedési bérletek árának drasztikus emeléséről, vagy a környék egyik legmagasabb iparűzési adójáról.

Takarékos gazdálkodás Botka módra?

A polgármester kommunikációja azon alapszik, hogy a jelenlegi ellenzék az előző ciklusban „széttalicskázta” a város vagyonát, míg a mostani városvezetés „szakértő” irányítása mellett a kormány elvonásai ellenére sikeres és takarékos gazdálkodást folytat. (Ugye ismerős panelek ezek? Botka – miközben a kormányt bírálja, ugyan azokat az eszközöket használja. Lásd még: közgyűlések vezetésének stílusa.)

Botka, Szentgyörgyi és Nagy Sándor sokat hangoztatott állítása, mely szerint kevesebb támogatásból jobban működnek a városi cégek tényszerűen cáfolható.

„A városüzemeltetési feladatokon belül kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági társaságok támogatásának nagyságrendje. Az önkormányzati gazdasági társaságok által ellátott kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok együttes összegére 4.487.385 ezer Ft került biztosításra”  Ez az idézet a 2014. évi (jobboldali többségű!) önkormányzat költségvetési előterjesztéséből származik.

A 2016-os előterjesztés szó szerint megegyezik az idézettel, csupán egy apró különbség van: az összeg 4.580.902 ezer Ft!

Íme néhány további példa a takarékos gazdálkodásra:

2014. évi költségvetés 28. oldal: képviselők és szakbizottsági tagok költségei 98 millió Ft.

2016. évi költségvetés 26. oldal: önkormányzati képviselettel kapcsolatos díjazások, költségek 143,2 milló Ft.

Ismeretes, hogy az előző ciklusban egy alpolgármester működött, miközben a polgármester parlamenti képviselői feladatait is végezte. Most – ettől a feladatától mentesülve – már három alpolgármesterre van szüksége. Egy alpolgármesteri funkció a titkársággal, járulékos költségekkel minimum 1,5 millióba kerül havonta. A két plusz pozíció évi mintegy 36 milliójába kerül a szegedieknek.

Tavaly februárjában 12 önkormányzati cég vezetőjének bére emelkedett átlag bruttó 200 ezer forinttal. Ez a járulékos költségekkel együtt éves szinten legalább 40 milliós kiadási többletet jelent a városi büdzsé számára. Nem vitatva a béremelések jogosságát, azért mégis csak furcsa, hogy a bérrendezés akkor vált égetően fontossá, amikor a vezetőcserék megtörténtek, főleg annak ismeretében, hogy effajta bérrendezés 2008. óta nem volt.

A önkormányzati tulajdonú társaságokkal kapcsolatosan van még pár érdekesség a költségvetés soraiban.

A már említett 4,5 milliárdos támogatáson túl találunk még jó néhány tételt, melyek szintén ezeknek a társaságoknak juttatnak forrásokat. Ilyen például a Partfürdő nyári előkészítésére adott 15 millió a Szegedi Fürdők Kft. részére és újabb 15 millió a Partfürdő üzemeltetésére és karbantartására a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. számára, vagy a Szegedi Közlekedési Kft. 90 milliós eszközfejlesztése és 18,5 milliós informatikai fejlesztése, esetleg Sport és Fürdők 60 milliós sportlétesítmény üzemeltetési és az Anna Fürdő 9 milliós felújítási kerete. Természetesen nem ezek szükségességét vitatjuk, csupán azt kívánjuk jelezni, hogy ezek az összegek szintén a társaságok finanszírozását növelik, így még inkább cáfolható az a városházi állítás, ami a kevesebb pénzből jobb gazdálkodást folytató cégekről szól.

Mindezek mellett – bizonyára a kitűnő gazdálkodás eredményeképpen – a már eddig is jelentős hitelállománnyal birkózó cégek újabb hiteleket vehetnek fel az önkormányzat kötelezettségvállalása, vagy kezessége mellett. 50 milliót a Környezetgazdálkodási Kft., 62 milliót a Sport és Fürdők, 480 milliót a Közlekedési Kft., és 1300 milliót az IKV. (Többek között zálog terheli a Dózsa u-i parkolóházat is.)

Az IKV-val kapcsolatos további érdekes adat: ingatlanértékesítésből 506,8 millió Ft bevétel van betervezve, miközben 2014-ben ez a szám 70 millió volt. Vajon mire alapozták ezt a nagyságrendet, mit akarnak még eladni?

Elgondolkodtató, hogy a felsorolt tények még csak említésre sem kerültek a költségvetés vitája során!

Az is beszédes, hogy egyetlen képviselő sem tette szóvá, hogy vajon miért nem szerepel a költségvetés bevételei között a Napfényfürdő áprilisban esedékes 1,4 milliárdos vételára? Két eset lehetséges: vagy nem annyi lesz a bevétel (veszteség beszámítás?), vagy a városvezetés tartalékként számol vele, amit a költségvetési módosításokon keresztül szabadon felhasználhat.

Mindezek fényében talán más megvilágításba kerül a gazdaságossági indokokkal megszüntetett óvodák ügye is. Miután az óvodák finanszírozását nagyobbrészt az állam fizeti, egy-egy óvodán a költségvetéshez mérten elhanyagolható összeget spórolhat az önkormányzat évente. Ennek tükrében érthetetlen, hogy évi pár tízmillió fejében megszüntessenek 73 államilag finanszírozott álláshelyet és utazgatásra kényszerítsenek több tucatnyi kisgyermekes családot – más településeken ez elképzelhetetlen lenne. Hacsak nem ebben is az ingatlanok eladása a cél. Bizonyára sokan emlékeznek az Árpád Nevelőotthon ügyére. Ott is a csökkenő létszámra hivatkoztak annak idején – ma egy bevásárló központ van a helyén.

Civil Városi Unió

 



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Civil Városi Unió

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó