Európa szívéből
Hencz Péter főorvos, a Szegedi Akadémiai Bizottság Egészségtudomány-Történeti Munkabizottságának titkára ’56-os ságváris diákként fogalmazta meg véleményét az iskola átnevezésével kapcsolatban. Írását alább változtatás nélkül közöljük!
„Valójában a történelem nem retrospektív, a múltba visszatekintő kíváncsiság csupán, hanem hatalmas erkölcsi erő, melynek, ha ismerete és szeretete a lelkekből kivész, akkor a nemzet olyan, mint az emlékező tehetségét vesztett ember, aki nem okul, hanem oktalanul rohan a veszedelmébe, vesztébe.”(Klebelsberg)
“Minden ember élete egyformán értékes, további sorsunk a Mindenható kezében, aki mindenkit szeret és irgalmas.
Az egyetem gyakorló gimnáziuma a kommunista diktatúrában, 1956 januárjában kapta a Ságvári Endre nevet.
1956 szeptemberében kezdtem itt a gimnáziumot. 1956. október 23-án választottak meg a Forradalmi Bizottság tagjának. Részt vettem a szabadságharcban, a középiskolai megmozdulások egyik szervezője voltam. (Életem egy hajszálon múlott, miután fegyverem is volt.)
A szabadságharc első napjaiban a gimnázium nevét a Diák Forradalmi Bizottság és a tanári kar Hunyadi János nevére változtatta. Tanúja bizonyítványom pecsétje.
Szinte hihetetlen és bámulatos csoda, hogy a gimnázium falai tövében pont 500 éve (!) Hunyadi János serege – benne szegedi diákok, halászok, földművesek, ferencesek – Nándorfehérvár felmentésére vonult. Hunyadi a világ akkori legerősebb seregét, az iszlám hitet erőszakkal terjesztő törököt legyőzve, 70 évre megmentette Európát a pusztulástól.
Haditettét a világ legjelentősebb csatái között tartják számon. Az egész világon délben megszólaló harangok erre emlékeztetnek. A diadal napját az országgyűlés nemrég emléknappá nyilvánította. Szobra a gimnázium szomszédságában, a Nemzeti Pantheonban található, melyet a diákok meg is koszorúzhatnának, a déli harangzúgásnál reá emlékezhetnének.
A szabadságharc leverése után, a megtorlás legsötétebb napjaiban, 1957 márciusában adták vissza a Ságvári nevet. Az iskola új igazgatója fasiszta fenevadaknak hívott minket. Az 1919-es vörös terror Lenin-fiúinak sapkáját kellett hordanunk, amelyet érettségi után többen elégettünk. Ságvárit éltető énekeket kellett énekelnünk, történelem helyett a munkásmozgalom történetét kellett tanulnunk.
Ságvári neve a kádári diktatúra és megtorlás szellemi megalapozója és szimbóluma lett.
Ságvári Endrét, mint az 1919-es vörös terror után betiltott kommunista párt tagját, 1944 júliusában akarták letartóztatni. (A kommunista pártok, néhány kivételtől eltekintve, így Szovjetunió, Kína, a világon mindenütt be voltak tiltva, miután a fennálló társadalmi rendszereket fegyveresen akarták megdönteni, majd hatalmukat a terror nyílt eszközeivel fenntartani.) Ságvári megadást színlelt, majd orvul a rendészeti szervekre tüzelt. Egy csendőr meghalt, három megsebesült. A védekező rendészetiek viszonozták a lövéseket, Ságvári életét vesztette. Ságvárit nem azért lőtték le, mert antifasiszta, vagy kommunista volt, legfőképp nem származása miatt, hanem védekezésül. A védekezés ilyen esetben az egész világon kötelező és jogszerű. 1959-ben (!) a letartóztatásában résztvevő csendőrök közül kettőt felakasztottak, hogy igazolják a szabadságharc ellenforradalmi jellegét.
Ságvári felesége eredeti foglalkozása – nem megsértve e tisztes szakma képviselőit – női szabó. 1949-től az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztályának osztályvezetőjeként 27 éven át magyar hazafiak ezernyi halálos ítéletét írta alá. Rákosi és Kádár mindketten elégedett volt tevékenységével. A „Halál angyalának” hívták.
Ez volt a kommunista erkölcs. Ennek értelmében kötelessége és joga volt mindenkinek, akár legközvetlenebb hozzátartozóit is elpusztítani, ha az önkényuralommal nem értett egyet. Az eredmény iszonyatos: több mint 100 millió áldozat.
A névváltoztatásra alternatív javaslataim is vannak. Az iskola vegye fel Klebelsberg Kunó nevét. Nagy ívű kultúr- és tudomány politikája Trianon után megmentette városunkat és hazánkat a balkanizálódástól, és a pusztulástól, Európa középmezőnyébe emelte. Mint Szeged országgyűlési képviselője egyetemet, klinikákat, tudományos intézeteket, Fogadalmi templomot világhírű orgonájával, több tucat iskolát, tornatermeket, uszodát, játszótereket stb. építtetett. Az épület is, melyben a gimnázium, van neki köszönhető. Ha az ablakán kinézünk, az ő az ő alkotásait látjuk: a Dóm (ahol ő nyugszik), Dóm-tér és épületei, ahol Szent-Györgyi dolgozott, és akit ő hívott Szegedre, Nemzeti Pantheon, Püspöki Palota. Hatása mind a mai napig meghatározó. Mind a Hunyadiak, mind Klebelsberg kedvenc városa Szeged volt.
A gimnázium a Hősök Kapujában (Porta Heroum) talált otthonra, melyet az I. Világháború 12.000 szegedi hősi halottjának emlékére állítottak a 30-as években. Hívhatnák akár Szabó János, vagy Kovács József Gimnáziumnak, hisz emléktábláján a hősök közül 5-5 ilyen nevet viselt. Vagy egyszerűen Magyar Hősök Gimnáziuma. Hősi Halált Halt Hű Fiaink Emlékét Őrzi Az Élet; Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet, Olvashatók a két kapu felett.
Ságvárit a gyűlölt önkényuralmi rendszerek emblematikus szimbólumává, a diákok példaképévé tették. Tudomásom szerint nem járt Szegeden, így kötődése sincs hozzá.
Az országos hírűvé vált gimnázium méltó arra, hogy hozzá illő nevet válasszon, olyan emberét, akit a fiatalok méltán követendő példának vallanak, reá felnéznek.
Az Aristoteles-i logika szerint, a hasonlót a hasonlóval lehet csak összehasonlítani. – Similis simili gaudet. Hasonló a hasonlónak örül. Mondd, Te kit választanál?
Dr. Hencz Péter
főorvos
Forrás: Ságvári-átnevezés – Hencz Péter: Mondd, te kit választanál? (Szegedma)
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
