Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 03.-a - Ferenc, Olívia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Szeged, ahol ma a sikkasztást, a haverhízlalást és hűtlen kezelést,
a hagyománypusztítást "fejlesztés"-ként emlegetik...

Szeged a halott Város

Bezzeg Bécs?

Cikkek 2013. feb. 22.

2013. február 15. – Budapestet szeretjük a Duna királynőjének nevezni. Valóban páratlan látvány, ahogy a folyó a város szívén keresztül haladva szétválasztja a pesti síkságon szétterülő és a budai hegyekre kapaszkodó településrészeket. Ezt a nemzetközi elismerés is jelzi: a belvárosi Dunapart a Világörökség része. Nagy szerencséje még a városnak a belső kerületek viszonylag egységesen maradt épületállománya, amelyet a XIX. század végi gazdasági fellendülés alapozott meg. Olyan irígylésre méltó parkjai vannak, mint a Margitsziget, a Városliget vagy a Duna partok teljes panorámáját nyújtó Gellérthegy. Néhány napot a külföldiek is szívesen eltöltenek a városban, de Prága vagy az alig 220 kilométerre fekvő Bécs megelőznek minket kedveltségben.

Bécs az életminőség, a fenntarthatóság, az innováció, az átlátható e-közigazgatás szempontjából –nemzetközi minősítések alapján – az első tíz helyezett között van a világon. Ilyen kitüntetés az olyan globális trendekkel lépést tartó városoknak jár, mint az energia okos (takarékos) használata, a klímaváltozáshoz alkalmazkodás, a jó környezeti állapot (alacsony zaj- és légszennyezettség), a kiemelkedő kutatási helyek megléte. A város folyamatos fejlesztése mellett párbeszédet folytatnak a lakosokkal, odafigyelnek a mindennapok társadalmi-szociális igényeire, egyebek között a növekvő migrációból óhatatlanul következő súrlódásokra. Bécs két fődíjjal is dicsekedhet: az okos városok között (Smart City Ranking) és az életminőséget értékelő Mercer vizsgálat szerint első helyen áll. Ötödik lett az innovatív városok (Innovation Cities Top 100 Index) és a hallgató-barát városok rangsorában (Best Student City).

A Bécsbe látogató budapestieknek rögtön szemébe ötlik, hogy kiváló a tömegközlekedés, rendben tartják az épületeket, lépten-nyomon találkozhatunk ápolt parkokkal, nagyon sok útja, utcája forgalomcsillapított, fasorokkal, kihelyezett virágágyasokkal kellemesebbé téve. A Duna vize Bécsnél fürdésre alkalmas. Ezért az ott lakók kedvenc szabadidős tartózkodási helye a Donauinsel (egy 21 kilométer hosszú, rekreációs célú sziget) és a közvetlenül a városhoz kapcsolódó Dunau Auen természetvédelmi terület. Nemcsak a személygépkocsik, autóbuszok és egyéb haszonjárművek jobb műszaki színvonalának köszönhető, hogy Bécs levegőminőséggel kapcsolatos cselekvési terve a következő évekre nem a közlekedés finomrészecske (PM) kibocsátásának csökkentésére helyezi a hangsúlyt, hanem az amúgy is népszerű távfűtést kívánja új területekre kiterjeszteni, amire 600 millió eurót fordít.

A városba látogatók közül jobbára csak az nem teszi le a körgyűrűnél a kocsiját, aki úgy ismeri a várost, mint a tenyerét. Már a nyolcvanas években tudatosan egyirányúsították az utcákat, hogy az idegenek nehezebben ismerhessék ki magukat, gépkocsit vezetve. A turistabuszok csak a ki- és beszállás idejéig tartózkodhatnak a belvárosban, várakozni csak a város peremén kijelölt helyeken tudnak. A boltokkal, áruházakkal szegélyezett Mariahilferstrassén, amely fekvése szerint leginkább a mi Rákóczi utunkhoz, Kossuth Lajos utcánkhoz hasonlít, több mint két évtizede jelentősen csillapították a gépjárműforgalmat. A csökkent zaj- és légszennyezés, gyalogosbarát kialakítás eredményeként az utca meg tudta őrizni boltjainak, áruházainak forgalmát, és rengetegen sétálnak vagy üldögélnek kávézva a kiszélesített járdákon.

Bécsben a népszerű villamos és az agglomerációba is kimenő gyorsvilamos (S-bahn) mellett 6 metróvonal épült. Az egyre magasabb színvonalú tömegközlekedés árait többször csökkentették az elmúlt időszakban. Ennek eredményeként rohamosan nőtt az utasok száma, és a bérletekből, jegyekből származó bevételek is nőttek. Ugyanakkor az autótartás árait, elsősorban a parkolási díjakat emelték. Ausztriában, több más régi tagállamhoz hasonlóan, jóval kevesebben tartanak saját autót a nagyvároskban, mint a tömegközlekedéssel gyéren ellátott vidéken. Ez a trend ma tovább látszik erősödni. Néhány éve Bécsben is megjelentek a közautók, az autómegosztó vállalkozások. Növekvő népszerűségükre jellemző, hogy épp az elmúlt hónapokban jelentettek be egy 100 darabos flottabővítést.

Bécsnek, hasonlóan a régi EU tagállamok nagyvárosainak többségéhez, jelentős az önkormányzati tulajdonú bérlakásállománya, amelynek bérleti díját a bérlők jövedelemviszonyai szerint határozzák meg. A bérlakásrendszer további előnye, hogy nem az éppen felvehető kölcsönök nagysága és fizetési feltételei szerint építik a lakásokat, hanem a társadalmi igényeket próbálják messzemenőkig figyelembe venni: életkortól, egészségi állapottól, a család méretétől függően nagyságukban, kialakításukban nagyon változatosak. Válaszul arra, hogy a városokban egyre ritkább a többgenerációs együttélés, olyan bérházakat építenek újabban, ahol egy-egy szinten idősek és nagycsaládosok lakásai egyaránt megtalálhatók. Minden kerületben vannak olyan bérházak, ahol egy-egy szintet komoly egészségügyi problémákkal küzdő, de állandó ápolást még nem igénylő időseket helyeznek el, és ehhez megszervezik a 2×5 órás gondozói szolgálatot. A bérlakáshálózat a munkaerő mobilitása szempontjából is nyilvánvalóan előnyös.

Nagy erőfeszítéseket tesz az önkormányzat a fiataloknak a piaci igényeknek megfelelő szakképzése, munkába állítása érdekében. Erre annál is inkább szükség van, mert az új tagállamokból, Törökországból, Szerbiából, Horváthországból érkező szakmunkások nem tudják pótolni azt a hiányt, ami úgy keletkezett, hogy az olcsó külföldi munkaerő beáramlása miatt több évtizeden át elhanyagolták a szakképzést. Piaci igény nem a gyorstalpalón, jórészt iskolapadban vagy interneten keresztül szerzett, a betanítottnál alig jobb színvonalú képzettség iránt van, hanem például olyan asztalosok, kárpitosok, ácsok, fűtésszerelők iránt, akik egyaránt jártasak a modern megoldásokban és a gyakran kézműves ismereteket megkivánó 100-150 éves épületek, tárgyak rendbehozásában.

Nálunk különösen itt lenne az ideje az épületek energiatakarékos korszerűsítésének, hiszen a hőigényük legalább kétszeresen meghaladja az osztrák átlagot. Ehhez nem a pénz hiányzik elsősorban, mint ahogy az sokszor elhangzik, hanem megbízható szakemberek. A közbeszerzést, a kkv-k terheit úgy kellene átalakítani, hogy érdekeltek legyenek a szakképzésben, illetve meg tudják fizetni idehaza is a magas színvonalú minőséget nyújtó alkalmazottaikat.

Egyáltalán nem álomszerű, utánozhatatlan bűvészmutatványok azok, amiket a szomszéd fővárostól irigyelünk. Az elmúlt két évtizedben számtalan lehetőségünk lett volna csökkenteni a szakadékot a két város életminősége között. A sok rossz műszaki és gazdasági döntésünkből legalább utólag vonjuk le a tanulságokat. Most, a válság idején, amikor állnak a nagyarányú ingatlanfejlesztések, kevesebbet autóznak az emberek, számos fiatalnak nincsen munkája, ideje van az egész városnegyedeket érintő forgalomcsillapítások és egyéb átfogó fejlesztések megtárgyalásának, a lakossággal történő párbeszédnek. Ugyancsak végig kellene gondolni, hogyan lehetséges az, hogy míg a főváros térsége toronymagasan a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik, addig Budapest megjelenésén ez nem tükröződik vissza. Még a kátyús utak, tömegközlekedési járművek és lerobbant épületek, fasorok rendbetételére sincsenek forrásai.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Forrás: levego.hu



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Beliczay Erzsébet

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó