Európa szívéből
Független magyar ország!
Önálló magyar állam!
Méghozzá kettő is!
Egy időben…
A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság!
Éppen ma 103 éve!
1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugatiszomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.
Ma 103 esztendeje, hogy egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legképtelenebbül be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi jog. Az önrendelkezés. Magyarnak az akkor nem járt. (Ma sem jár.) Hogy ezt mindenki tisztán érthesse, elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk! Az Antant vetett neki koncot a mi testünkből!
A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.
A terképen a mai Burgenland, vagyis a magyar területek, melyek ma osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…
A tartomány 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:
| Magyar név | Német név | Autójelzés | Terület (km²) | Lakosság (fő) |
|---|---|---|---|---|
| Nezsideri járás | Bezirk Neusiedl am See | ND | 1 038,65 | 53 502 |
| Ruszt város | Rust | E | 20,01 | 1 817 |
| Kismarton város | Eisenstadt | E | 42,91 | 12 562 |
| Kismartoni járás | Bezirk Eisenstadt-Umgebung | EU | 453,14 | 40 020 |
| Nagymartoni járás | Bezirk Mattersburg | MA | 237,84 | 38 494 |
| Felsőpulyai járás | Bezirk Oberpullendorf | OP | 701,49 | 37 419 |
| Felsőőri járás | Bezirk Oberwart | OW | 732,62 | 53 207 |
| Németújvári járás | Bezirk Güssing | GS | 485,44 | 26 507 |
| Gyanafalvi járás | Bezirk Jennersdorf | JE | 253,35 | 17 662 |
Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng az ezt deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés is.
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Békeszerződést…
Hát érdemes tájékozódni! A bennünket képviselőknek meg föltenni a magyar kérdéseket!
2009-09-10 – Saint Germain, avagy 90 éve kezdődött el Magyarország fölszámolása < Kattintson ide a 90. évfordulós hírlevélre!
Akkor azonban, – volt még magyar hit és magyar virtus, erő – mint derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…
Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Lásd még: Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA
Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk a hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem?
Vajon nem szégyen-e? Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 22 esztendeje alatt eggyetlen film nem született…
Vajon miért nem szerepelt ma ez az éppen 90 éves magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapján?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…
Hát csakis azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar!
Ha valakinek még kétsége lenne, hogy ez az agyonhallgatott történet bizony igaz, hát kattintson ide:
De gyöngébbeknek (meg nyelve vesztett magyaroknak) itt van az antant főnyelvén is:
Lajtabánság (German: Leitha-Banat) was a short lived Hungarian state in western Hungary the current territory of the Austrian federal state of Burgenland…
A Lajtabánság központja Felsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkor is nagy árat fizettek.
Felsőőr címere
Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüöüör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb tájszótárunk származik. A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában. Sajnos nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról azóta sem hallani.
A sanyarú jelen jó híre talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola még Felsőőrben:
20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu
A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről
Lajtabánságossan…
Szebb Jövüöt!
kívánva
Dr Sz L
Ajánlott olvasmányok:
Imre Samu
( nyelvjáráskutató, nyelvész doktor (1969), a magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak fő szervezője. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja. )
- Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
- A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
- Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
- Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
- A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
- A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
- A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
- Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
- Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
