Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Folytatódik a középkori fahíd föltárása Szolnoknál

Örömhírek 2012. szept. 11.

A Tisza alacsony vízállásának köszönhetően tovább folytathatták a régészek Szolnoknál az 1562-en épült fahíd feltárását, miután a mostani vízmagasságnál újra előbukkantak az egykori átkelő cölöpmaradványai.

A mostani vízállás lehetőséget adott arra, hogy a hídpillérek cölöpjeit újra átvizsgálják, mégpedig úgy, hogy a korábban üledéktől eltakart cölöpök egy részét letisztítsák – mondta Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich múzeum régésze kedden az MTI-nek.
Tájékoztatása szerint a folyó kisvízi állapotában egy elektronikus tahiméterrel sikerült pontosan bemérni az újabb részletpontok helyét. Így azokat összevetve a 2003-as és 2006-os kutatások megállapításaival már pontosan tudható, hogyan nézett ki és hol ívelt át a Tiszán a kocsányos tölgyfából készült átkelő. A cölöphíd a bal parton mintegy hetven méterre keletre lehetett a mostani hídtól, míg a másik oldalon közvetlenül egy akkori várároknál, a mai Tisza-Zagyva torkolatnál feküdt.
A mostani kutatás eredménye az is, hogy a cölöpök, azaz a tartópillérek mellett hosszanti híd elemeket is feltártak az ország első olyan hídjáról, amelyet nagy folyón építettek.
A fahidat egy vízből kiálló eleme alapján 2003-ban, a Tisza rendkívül alacsony vízállásánál egy szolnoki lakos fedezte fel. A leletek kormeghatározása után derült ki, hogy az idén 450 éves folyami átkelőről van szó. A feltárás 2006-ban búvárok bevonásával folytatódott, akkor hídmaradványok víz alatti kiterjedtségét vizsgálták, méreteit állapították meg, és videofelvételen rögzítették a látottakat.
A régészek szerencséje, hogy a víz tökéletesen konzerválta a fahíd maradványait, ha ugyanis a szárazra kerültek volna, már régen elporladnak – jegyezte meg Kertész Róbert.
Az 1562-ben, török uralom idején debreceni ácsok által készített fahíd fontos szerepet játszott a térségben, és Szolnokot már akkor jelentős közlekedési csomóponttá emelte. A törökök az átkelésért hídpénzt vetettek ki, és a kellő bevételért előírták például, hogy a nyugati vidékekre hajtott szarvasmarhákkal csak Szolnoknál lehet átkelni a Tiszán. A hidat 1685-ben maguk a törökök égették fel hazánkból való kivonulásukkor, majd osztrák hadmérnökök irányításával épült újjá.

(MTI)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor