Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Szeged, ahol ma a sikkasztást, a haverhízlalást és hűtlen kezelést,
a hagyománypusztítást "fejlesztés"-ként emlegetik...

Szeged a halott Város

A Munkácsy utcaiak országos találkozóját szervezik a Móra-múzeumban

Örömhírek 2012. júl. 09.

Magyarország sok száz településén létezik Munkácsy Mihályról elnevezett utca. A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai a közgyűjteményben látható nagyszabású Munkácsy-tárlat tiszteletére megszervezik a Munkácsy utcaiak országos találkozóját.

 

Várhatóan az ország sok falujából és városából érkeznek Munkácsy utcákban lakók csütörtökön Szegedre, mivel ezen a napon ők ingyenesen tekinthetik meg a Móra Ferenc Múzeumban a Munkácsy Mihály alkotásaiból rendezett tárlatot.

Medgyesi Konstantin, a közgyűjtemény sajtóreferense közölte: a látogatók lakcímkártyájuk felmutatásával igazolhatják, hogy az ország valamely településén Munkácsy utcában laknak. A múzeumban természetesen a külföldi Munkácsy utcaiakat is várják az ingyenes tárlatlátogatásra, ha tudják igazolni lakhelyüket.
A múzeum munkatársai a közgyűjtemény aulájában egy könyvet bocsátanak majd a Munkácsy utcai látogatók részére, akik megfogalmazhatják a Munkácsy Mihállyal kapcsolatos érzéseiket, gondolataikat és leírhatják a Munkácsy utcai létet érintő történeteiket.
 Szegeden már 1880-ban, vagyis még életében utcát neveztek el az akkorra az egész világon ismertté vált Munkácsy Mihályról. A szegedi nagyárvíz után egy évvel Munkácsy mellett több – akkor még élő – magyar nagyság adott ihletet a közterületekről döntést hozóknak: ekkor kapott szegedi utcamegnevezést Jókai Mór és Arany János is.
Munkácsy Mihályt váratlanul érték és meghatották a szegedi hírek. A mester levélben köszönte meg a városnak az utcaelnevezést. “Oly kitüntetésnek veszem ezt, amire örökké és mindenek fölött büszke leszek. Midőn e fölött mély megindulásomat és legbensőbb köszönetemet nyilvánítom, nem hallgathatom el, mily buzdításul és mily lélekemelően hatott reám látni, hogy szeretett hazám legnagyobb városa működésemet és annak néhány eredményét ily érdemen fölül jutalmazza” – írta a művész.
Számos településen Munkácsy Mihály halála után nem sokkal neveztek el közterületet az alkotóról; Makó városa például még a haláleset évében döntött így, Zalaegerszeg három évvel később határozta el magát, Kiskunfélegyháza 1929-ben, Szombathely pedig 1950-ben nevezett el utcát Munkácsyról.
A szegedi Móra múzeumban október közepéig Munkácsy Mihály mintegy félszáz alkotását láthatja a közönség. A bemutatott alkotások között van a festő egyik főművének tartott Golgota, emellett a látogatók két olyan képet is megcsodálhatnak – az 1882-ben festett Olvasó nőt és a 1888-89-ben készített Hímző leányt -, amelyet még soha nem állítottak ki Magyarországon.



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Foszerkeszto

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó