Scroll To Top

A szegedi értelmiség már nem létezik!
Elnyelte a közrettegés! ... meg a köz-közöny...
Értelmiségiek elszigetelten éldegélnek ugyan,
de nem alkotnak már semmiféle közösséget...
Ha írni sem mernek, hát nekik szól ez a lap!

A honlap a hunita.hu-ra költözött, naponta frissülő tartalommal!

Szeged a halott Város

Munkáltatói igényekhez igazítja képzését a Szegedi Tudományegyetem

Oktatás 2013. máj. 29.

Szeged, 2013. május 29., szerda hétfő (MTI) – A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 160 millió forintos képzésfejlesztési projektjét zárta le a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar vezetésével. A programban a munkáltatók megkérdezésével bővítették a tananyagot és az oktatást is korszerűsítették – közölte a projekt szakmai vezetője szerdán a szegedi záró sajtótájékoztatón.

Galambos Gábor elmondta: a projekt a felsőfokú szakképzéstől a mesterképzésig felöleli az egész felsőoktatási struktúrát.
A felsőoktatási intézmények világszerte egyre inkább arra törekednek, hogy képzéseiket, azok szakmai tartalmát a hallgatók leendő munkáltatóinak az igényeihez, a munkaerő-piaci szereplők elvárásaihoz igazítsák. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be az SZTE is.
Az SZTE három kara, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, a bölcsészettudományi kar, valamint a természettudományi és informatikai kar mintegy 160 millió forint uniós támogatást nyert el képzéseinek korszerűsítésére.
A kimenetorientált képzésfejlesztés a dél-alföldi régió szolgáltató egyetemén című pályázat ügyvivője a pedagógusképző kar volt.
A cél az volt, hogy olyan képzést kapjanak a hallgatók, amelyet a munkaerőpiac elfogad. Ennek érdekében sok külsős munkatárs is részt vett a projektelemek kidolgozásában. Fontos része volt a programnak angol nyelvű tananyagok készítése, hogy az európai felsőoktatási környezetben is jobban tudjanak mozogni a hallgatók.
Jancsák Csaba a projekthez kapcsolódó, a munkáltatókat érintő kutatás vezetője elmondta: a képzések regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt az egyetem a térségi munkáltatók egész spektrumát igyekezett feltérképezni. Két módszer alapján végezték a kutatást, kérdőíves megkereséssel és személyes interjúkkal. A kérdőíves megkeresésre 550 munkaerő-piaci szereplő jelzett vissza, közülük 80 céggel személyes adatfelvétel történt, 50 képviselőjével pedig személyes interjút is készítettek.
A cél az volt, hogy ne csak általános munkaerő-piaci felmérés készüljön, hanem egy szakmaspecifikus elvárásrendszer jöjjön létre – magyarázta.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor