Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 10.-e - Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A szegedi értelmiség már nem létezik!
Elnyelte a közrettegés! ... meg a köz-közöny...
Értelmiségiek elszigetelten éldegélnek ugyan,
de nem alkotnak már semmiféle közösséget...
Ha írni sem mernek, hát nekik szól ez a lap!

Szeged a halott Város

Dr. Ótott Ferenc – A kommunizmus áldozatainak emléknapján

Szeged DÓM tér, Kováts József szobránál…

Azoknak, akik a nagy eső miatt nem tudtak személyesen részt venni a megemlékezésen..

KEDVES BARÁTAIM!

Először szeretném megköszönni a meghívást a Szegedi Jobbik vezetőségének a Vitézi Rend nevében.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján nem árt tisztázni, mi a kommunizmus fogalma.

A lenini terminológia szerint persze ilyen osztály nélküli rendszer még nem volt a Földön… ez a földi paradicsom még nem valósult meg soha-sehol és nem is lesz, csupán két eszement német filozófus utópiája!
Így, egy nem létező berendezkedésnek áldozatai sem lehetnének.

A kommunizmus alatt tehát voltaképpen a proletárdiktatúrát, a bolsevikok uralta egypárti berendezkedést,népi demokráciát, azaz szocializmust kell értenünk. A nyugati közvélemény és politika szívesebben nevezte a második világháború után berendezkedő és 1989-ben kimúló rezsimeket kommunistának, mint szocialistának.
Ezért tévesen, – mint annyi más hibát – a magyar köznyelv átvette a nyugati szóhasználatot.
Mi azonban maradjunk a helyes megfelelőnél, a szocializmus! A szocializmus áldozatainál!

Magyarország kegyetlen hóhérai közül,akik egy bizonyos kéjjel,élvezettel gyilkoltak, először négy nevet említek:
Rosenfeld Mátyás
Singer Ernő
Löwy Hermann (Farkas Mihály)
Eisenberger Benjamin(Péter Gábor)…hogy ezekben a nevekben, személyekben mi a közös, ebbe most nem kívánok belemenni, ezt most önökre, rátok bízom…

Hagy mondjak most egy pár adatot:

• Már 1944-45-ben 600 ezer a szovjet fogságba hurcolt ember,

• legalább harmaduk „malenkij robotra” hurcolt civil és

• legalább egyharmaduk soha nem tért vissza az embertelen rabszolgamunkából.

• 1945-48-ig, 3 év alatt, 27 ezer népbíróságok által elítélt un. “háborús bűnös”, köztük 189 a kivégzett ember. A legújabb kutatások szerint jelentős részük minimális, vagy épp semmilyen szerepet nem játszott a zsidóüldözés, vagy a nyilas uralom idején.

• Sokaknak egyszerűen annyi volt a bűnük, hogy helyi elöljárók, jegyzők, vagy csendőrök voltak.

• 1946-tól koncepciós perek sorában több, mint 100 kivégzett, és több tízezer bebörtönzött ember.

• 1956-ig mintegy egymillió ember ellen indítottak politikai, vagy köztörvényes köntösbe bújtatott okokból eljárást. (Aki nem teljesítette az irreális termelési, vagy beszolgáltatási követelményeket, az “szabotázst” követett el, tehát a “nép ellenségévé” vált.)

• Az ÁVH-n külön terv irányozta elő, hány “összeesküvést” kell leleplezni egy-egy évben.

• Akit még a diktatúrát 100%-osan kiszolgáló bíróságok sem tudtak elítélni, azokat mindenféle verdikt nélkül egyszerűen “le-internálták”. Buda-Dél, Tiszalök, Kistarcsa, Kazincbarcika, vagy Recsk, – a magyar történelem legrettegettebb helységneveivé váltak. Az itt felállított munkatáborokba hurcolt 25 ezer ember hivatalosan megszűnt létezni, szeretteik hosszú esztendőkön át semmit sem tudtak róluk.

• Százezreket nyilvánítottak “osztályidegennek”, vagy “osztályárulónak”. Előbbihez elég volt egy szép ház, vagy egy kis műhely, utóbbihoz,- az üldözöttekkel szembeni legcsekélyebb szolidaritás vállalása is.

• A megbélyegzett fiatalokat a kötelező katonai szolgálatra munkaszolgálatra hívták be (érdekes módon ezt az intézményt “elfelejtette” eltörölni az 1945 utáni hatalom). Ők sokszor majdnem ugyanolyan megaláztatásoknak és kínzásoknak voltak kitéve, mint a bebörtönzöttek és internáltak. A második világháború idején munkaszolgálatot teljesítők kaptak kárpótlást, az 1945 utániak a mai napig nem.

• Sztálin 1953-as halála valamelyest enyhített a terror szorításán. Ám az 1956-os szabadságharc vérbe fojtása után minden idők legnagyobb megtorlása indult el. Ahogyan Rákosiék idején, úgy Kádárék bosszúhadjárata alatt is elég volt, ha valaki rosszkor, rossz helyen volt. Emberek tucatjait gyilkolták meg, vagy csukták le hosszú évekre úgy, hogy valójában semmi érdemleges szerepet nem játszottak 1956 októberében. A mártírokat jeltelen sírba temették, szeretteik 1989-ig egy szál virágot sem tehettek nyughelyükre.

A Kádár rezsim 21 ezer embert börtönözött be, és 17-18 ezret internált az “ellenforradalomban” való részvétel miatt. Maga Kádár 280 halálos ítéletről”dicsekszik” Mihail Gorbacsovnak 1985-ben.

Összehasonlításképpen: az 1848-49-es szabadságharc után Haynau „rémuralom” körülbelül 150 embert végeztetett ki, és 1-2 ezer ember kerülhetett börtönbe.

Ezért jogosan nevezhető Kádár János a magyar történelem legnagyobb hóhérának!

A kádári megtorlás következménye volt az is, hogy több tízezren elvesztették lakóhelyüket, vagy állásukat, valamint az is, hogy az országot mintegy 200 ezren elhagyták, nyugatra disszidáltak.

Meg kell itt említeni az úgynevezett Sortüzeket!!
A Katonai Tanács1956 december 4-ei ülésén tisztázták, hogy a katonák “hajlandók-e tüzet nyitni a fegyvertelen tömegekre”. Ezután került sor a Nyugati pályaudvarnál december 6-án (ez Horn Gyula későbbi miniszterelnök nevéhez köthető), majd
Salgótarjánban, Miskolcon, Egerben történő mészárlásokra. Összesen több száz ember vesztette életét ezekben az emberiségellenes bűntettekben, tömeggyilkosságokban.

Még a fiatalkorúak kivégzésének lehetősége itt is adott volt a törvény szerint!!

Mansfeld Pétert az 1957. évi 34. törvényerejű rendelet alapján végezték ki. (Tehát a közhiedelemmel szemben nem azért vártak a kivégzésével, hogy betöltse a 18. életévét, és nagykorú legyen.)

Szegedi vonatkozásban Kováts József igazságtalan történetét valamennyien ismerjük.

Tudjuk,hogy két évet töltött kínzások közepette a csillag börtönben. Tudjuk, hogy az ÁVH akkor még nem használt gumibotot, kábelköteggel vert….

Tudjuk,hogy merényletet terveztek ellene, Harsányi József rendőr törzsőrmester akarta lelőni gyáván hátulról, úgymond szökés közben, Mogyorósi István szegedi rendőrkapitány parancsára, persze ezt is törvényesen!
Tudjuk,hogy aljas módon kivégezték!!

De még mindig nem tudjuk hol van szegény Kováts József holtteste? – Hogy a mártírt családja legalább méltón eltemethesse…

„A kádári úgynevezett “enyhülés” idején az elnyomás nem szűnt meg!!!

Az elvtársak a mézesmadzag mellett bármikor előkapták a korbácsot is, ha úgy ítélték meg, hogy ez szükséges.

Számos papot és szerzetest zártak börtönbe “illegális hittan-oktatás” vádjával.

Fiatalok százait vegzálták, verték össze, és állították elő pl. csak azért, mert a hivatalos rendezvényeken túl is meg mertek emlékezni március 15-ről.

Az emberarcúvá maszkírozott diktatúra álarca mögül időről időre elővillant a paranoiás zsarnokság szörny-ábrázata.

Csak egy példa: 1969 júliusában több fiatalt azért fogtak perbe és végül ítéltek el „fasiszta felvonulás” szervezése miatt, mert a Belvárosban csoportosan menetelve énekelték a „Lánc-lánc-eszterlánc” kezdetű mondókát.”

És most kedves barátaim térjünk át a kommunizmus, illetve helyesen: szocializmus mai áldozataira!

Igen, a mai áldozatokra vagyis saját magunkra,ránk szegediekre!

Ezt a várost ugyanis még mindig a szocialista diktatúra, elnyomó, pökhendi kiskirálya –a múlt eszmeiségét ránk erőltető szocialista polgármester és szocialista haverjai vezetik, évek óta… Ahol Tóth Péter, Rácz Tibor barátom és a jobbik vezérkara egyedül vívja szélmalomharcát napról-napra a közgyűlés túlerejével szemben!

És mi?az áldozatok?! Eltűrjük a visszafejlődést,az óvodák,iskolák, gyermekorvosi rendelők bezárását!? Az extra magas iparűzési adók egyszerűen elűzik a vállalkozásokat, nem is beszélve a turisztikai adóról, mely itt a legmagasabb az egész országot tekintve! Beleértve a Balaton partját és a fővárost is! – Ja és ha egy vállalkozás egy évben csupán egyetlen egy napot üzemel,annak is ki kell fizetni egész évre a helyi adót!! Hát ne csodálkozzunk,hogy Szegeden nemhogy nem nő, de csökken a gazdaság!!

Tűrjük az eszement ,több milliárdos mobil-támfal építéseket?… persze csak a belvárosnál!

Mert a szent Bertalan híd után a Felső Tisza-parton már megfelel a régi támfal is!

Ott már nincs szükség árvízvédelemre!Nem beszélve az újszegedi oldalt!Vagy az már talán nem is Szeged? Majd ne felejtsenek el szólni a város vörös, milliomos urai a Tiszának,hogy csakis a Stefániánál áradjon,mert ott készült el a szuper 4 m magas mobilgát két milliárdért,amiből a vörös urak 800 milliót a mi adónkból szavaztak meg!

De megvizsgálhatjuk a város nagy un.kifizető helyét is ,az IKV Zrt-t,ami már kénytelen a Szegedi Távhőszolgáltatót is üzemeltetni és így egyre nagyobb veszteségeket könyvel el.

A belváros kiadatlan üres üzlethelységei pedig inkább egy szellemvárosra emlékeztetik ezt a gyönyörű várost… egy év leforgása alatt megoldanám ezt a kérdést..mégpedig úgy,hogy a helyi bejegyzett vállalkozásoknak az első évben ingyen adnám az oda az ingatlant,hisz úgyis rendbe hozza, kitakarítja, kifesti, beruház… a második évtől pedig az úgyis kötelező on-line
pénztárgép szerint állapítanék meg egy nagyon kedvező bérleti díjat.

Vagy vegyük figyelembe épp aktuálisan a migráns kérdést!

Újra több százan szöknek át a határon naponta ,ölébe esve az amúgy is túlterhelt rendőrségnek, majd a Városi Bíróságnak,
akik már most sem győzik az áradatot- szájmaszkokban, – leprától,szifilisztől és rég elfelejtett fertőző betegségektől jogosan félve..és a milliárdos vörös urak csak hallgatnak, hallgatnak és tagadnak!

Vagy a munkahelyeket:..sorolom!..: kender gyár — két cipőgyár— fűrészüzem— Délép házépítő — két téglagyár —lemezgyár— konzervgyár — nyomda — textilművek — hangszerkészítő — kábelgyár— Ikarusz részleg — ruhagyár — pincegazgaság— voltak Szeged gyárai. Helyettük egyetlen egy jelentősebb gyár sem épült vagy költözött Szegedre, bevásárlóközpont annál inkább!!

Ha az immáron 14 éve regnáló szocialista polgármester ennyire érdektelen a munkahely teremtésben,akkor mondjuk ki :alkalmatlan a feladatára!!

Szegeden már csak az képes túlélni, a csókosokon kívül,aki egyetemista vagy pártnyugdíjas!

Én pedig azt kérdezem önöktől/tőletek kedves barátaim, meddig tűrjük még?

Meddig leszünk még mindig mi is a kommunizmus, a szocialisták áldozatai?!

Köszönöm, hogy meghallgattak!!!

vitéz Dr. Ótott Ferenc
székkapitány

Beszéd, 2016-02-25



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

vitéz Dr. Ótott Ferenc