Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 05.-e - Ünige, Csaba, Bács, Bacsó, Vilma, Sebő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll!

Szeged a halott Város

Rákosi börtöneiről rendeztek kiállítást Hódmezővásárhelyen

kiállítások 2014. máj. 15.

A szegedi Csillagbörtönből származó bútorokkal berendezett cellabelső és a hetvenes években még használt bitófa is látható a hódmezővásárhelyi Emlékpontban a Rákosi-diktatúra börtöneit, internálótáborait bemutató kiállításon, amelyet szombattól láthat a közönség.

Kószó Péter alpolgármester a tárlatról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Emlékpont időszaki kiállítása a börtönök világa mellett az érdeklődők elé tárja “mindazt a gyalázatot, amely a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúrához társult”.
A szeptember közepéig látható tárlat – amely anyagát a tervek szerint az ország más városaiban, elsőként Szegeden is bemutatják – elsősorban a fiatalokkal ismerteti meg, milyen sötét fejezetei voltak a magyar történelemnek.
Vincze Gábor történész hangsúlyozta, hogy a börtönvilág akár a Rákosi-diktatúra metaforája is lehetne. Az ország minden részében kiépített internálótáborok már 1945-ben megteltek politikai okokból szabadságuktól megfosztottakkal, a népbíróságok pedig 1949-ig mintegy félszázezer vádlottat ítéltek börtönbüntetésre. A kiépülő kommunista diktatúra pedig újabb tízezreket küldött internálótáborba vagy börtönbe. 1948 és 1956 között ötszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, többségüket a fővárosban, de sokakat a szegedi Csillagbörtönben.
A kiállítás középpontjában egy rekonstruált zárka található, részben eredeti, a szegedi Csillagbörtönből származó tárgyakkal, zárkaajtóval, asztallal és stokival. A Rákosi-diktatúrában politikai okokból kivégzettekre pedig egy eredeti bitófa emlékeztet, amelyet a hetvenes években még használtak.


A tárlat nem csak az ötvenes évek büntetés-végrehajtásáról ad körképet, hanem felidézi azt is, ahogy Rákosi Mátyás a Csillagbörtönben raboskodott a harmincas években. Az előbb nyolc és fél évnyi, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kommunista vezető kivételesen jó elbánásban részesült a Csillagban. Zárkája egész nap nyitva volt, szabadon járkált írnoki helye és a cella között. Időnként a politikai foglyokkal párttaggyűlést tartott és frakciózás címén kizárta azokat, akik kifogásolni merték, hogy a többiektől eltérően a csomagját nem osztotta meg a rabtársai között. Feltűnően sok pénze volt és ügyvédje útján állandó kapcsolatban volt Moszkvában lévő rokonaival. Rákosi Mátyás 1940. október végén egy államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, majd 1945 januárjában tért vissza Magyarországra.

(MTI)



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Foszerkeszto