Scroll To Top
2019. Mag hava (Október) 17.-e - Hedvig, Ignác, Rudolf neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A kultúra várost fejleszt.
Ami Pesten a Romkocsma,
az Szegeden a Romkultúra. (V.L.)

Szeged a halott Város

Aszupéntök – Nagypéntök – Magyar Föltámadás

A Húsvét a magyarnak ma nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is. Kedves dolog a húsvéti nyúl, szép magyar szokás a locsolkodás, de az igazi vágy, a Magyar Megtisztulás, a Magyar Föltámadás. – Igazán ránkfér!

A Föltámadás előtt – a Sanyarúhét lassan végén – még a Nagypéntök sötétlik.

Sokan ma már a „Húsvét” értelmét sem élik át, a böjtöt is elmulasztják, pedig – még materialista alapon is – a test egészségének is használ időről-időre egy kis koplalás… Hajdanvolt táltosaink szerint a szellemi megtisztuláshoz, az átszellemüléshez is használ a böjt…

A Magyar Föltámadáshoz pedig a „legszögedibb szögedi” írásaiból kínálok merengető csokrot aszupéntökön:

Nagypéntök - HosszúnapAszupéntök,

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja. Mégsem pirosbetűs ünnep: Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Viszont kálvini felfogás szerint a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért!
Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypéntökön a szögedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, a zagyvarékasiak szerint oda vág a villám. Az Ipoly menti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Szép és magyar szokás lenne ez ma is…

Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Hajdan az egész Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Itt az idő hagyományainkat megeleveníteni! Még mielőtt megesz a magyartalan hitetlenség… 


Nagy Zoltán (rajzoló)
 Népviselet
bélyegsorozat – Csököly 1963 (scan – Darjac)

Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. A taranyi leányoknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérűszentmártonban följegyzett biblikus népballada is a fehér gyász értelmét virágozza:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok,
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok,
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok,
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok,
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok,
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok,
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok,
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok,
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok,
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, (1975. Fehérvasárnap)

Amíg kiveszött magyar hagyományaink föltámadásán nem szorgoskodunk, addig várat magára a Magyar Föltámadás is…

A méltatlanul elfeledött tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képeslapjaival …

http://www.ujszeged.hu/kepeslap4/kepeslapok_Bozo_Gyula_Husvet_6.jpg

Békés Boldog Húsvétot !

Magyar Föltámadást !

kíván

a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László

2019. Szelek (április) hava 19.-e, Nagypéntökre virrasztató éjén.

Ajánlott még:

Istenem, Istenem, hát erre tartogattál!

Ha mégis nehezen menne elszakadni a varázsdoboztól, hát forrón ajánlom Mel Gibson Passióját újraélni Nagypéntökön, vagy talán Nagyszombaton… a Föltámadásig.

Jézus itt végre (csaknem) az anyanyelvén beszél: arámiul! Élit szólítja, az Élő istent…
A Sanyarúhét, Nagypéntök és Nagyszombat alkalmából érdemes a Megváltó nyelvét (ill. az ahhoz legközelebb álló nyelvváltozatot) beszélő szíriai falvakra (Ma’lúla, Bakh`a és Dzsubb`adin ) is gondolni egy keveset… Vajon túléli-e a polgárháborút a Megváltó nyelve? Vagy legalábbis ami még mára elfeledve megmaradt belőle…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo

Dr.Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje