Scroll To Top

Az Orvostudomány
mint magyar neve (is) mondja :
Tudomány, nem Propaganda !!! (Sz.)

Kodály Zoltán

Szülinapján köszöntjük világhírű zeneoktatónkat és népzenekutatónkat

1882. Álom (december) hava 16.-án született Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.

Kodály Zoltán
(Fotó: Kodályné Péczely Sarolta képgyűjteményéből)

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Vikár Béla fonogramgyűjteményének hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni.

A népdalgyűjtő Kodály Zoltán 1906-ban

Kutatásai elején ismerkedett meg a hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor indult életre szóló barátságuk is…

Kodály a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. A Megkésett melódiák dalsorozatában a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel pótolta azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdették egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta hazáját elnyomó hatalmaknak…

Kodály Zoltán életútja kiállítás – Bácstudástár

Kodály Zoltán zenei nevelési elvei ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is.

Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van …

Színpadi művei

Miséi

  • Csendes mise (1942)
  • Missa brevis (orgonaváltozat–1942; zenekari változat–1948)
  • Magyar mise (1966)

Kodály Zoltán egy rendkívüli alkotó élet alkonyán 84 évesen húnyt el, szívroham következtében…

Kodály Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 20. körönd-1-17/18. Pátzay Pál alkotása

Ajánlott olvasmány: A magyar népzene (Budapest, 1937; Vargyas Lajos példatárával: 1952)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor